A volt emberminiszter szerint a pandémiát érdemes „az ige fényében megvizsgálni”, mert ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt. Balog Zoltán azt mondta, a koronavírus nem Isten büntetése, de figyelmeztetés, hogy nem repkedhetünk büntetlenül a világban.
A járványról, a református törvények reformjáról, a lelkipásztorok jövedelem-kiegészítéséről, a református felsőoktatásról és a határon túli egyház helyzetéről beszélt Balog Zoltán korábbi emberierőforrás-miniszter, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden.
Balog nyitóbeszédében arról beszélt az MTI szerint, hogy
a pandémia nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes „az ige fényében megvizsgálni”.
Szerinte egy ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején. A református püspök szerint érdemes ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt.
Balog ezután úgy folytatta, hogy „a határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”. A korábbi miniszter ezzel alighanem az LMBTQ-közösségnek üzent, ami nem az első ilyen megnyilvánulás tőle: néhány hónappal korábban arról beszélt, hogy a homoszexuális kapcsolatot nem tudja elfogadni.
Balog Zoltán ezután tanulságosnak nevezte azt is, hogy a járvány megmutatta, Magyarországon a lakosság körülbelül egyharmada bizalmatlan bármilyen központi utasítással szemben, még akkor is, ha politikai konszenzus van mögötte.
A püspök beszélt a református egyház törvényeinek reformjáról is, amelynek során létrejön egy olyan jogalkotási, jogértelmezési hierarchia, amelyben az egyház alkotmánytörvényének szellemében kell a többi törvényt meghozni, illetve alkalmazni. Balog abban bízik, hogy a következő zsinati ülésen a testület elfogadhatja majd az alkotmánytörvényt.
Balog Zoltán szólt a felsőoktatási modellváltásról, az alapítványi fenntartásról és a felsőoktatásra fordítható források megkétszereződéséről. Ebből a református egyetem sem maradhat ki – mondta, majd arról beszélt, hogy komoly tárgyaláson vannak túl a minisztériummal, de még nem állnak túl jól. A püspök hangsúlyozta, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen is szükséges az átalakítás a hatékonyabb működéshez, majd pedig megjegyezte, hogy az egyetem a HVG felsőoktatási rangsora szerint a negyedik Magyarországon, ami jelentős eredmény.