Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha annak az okait keressük, miért áll Magyarország az első helyen a lakosságarányos Covid-halálozás világrangsorában, akkor nem kerülhetjük el a tükörbe nézést sem – a szó szoros értelmében. A magyar felnőttek 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a fertőzés szövődményei rájuk pedig különösen veszélyesek. A Covid ráadásul tovább hizlalja az embereket.
Van abban valami igazán magyaros, hogy a nyitást határtalan fogyasztással ünnepelte szombaton a fél ország. Lehetett volna az üzenet, hogy végre újra összejöhetnek a családok, de inkább azt örökítette meg a Fidesz minden vezető politikusa, hogy alkoholt fogyaszt, esetleg bő olajban sült ételt fogyaszt. De nemcsak a mentalitást adja vissza jól a nagy evés, ivás, de a népegészségügyi adatokkal is összhangban van.
Nincs még egy olyan ország, ahol hétfői adatok szerint egymillió lakosra 2780 Covid-áldozatot számoltak volna. Bár a világjárvány hullámvasútra hasonlít, amely során minden trend megfordul többször is, kevés jele annak, hogy hamar javulásnak indul a magyar halálozási adat. Az egyik oka pedig az, hogy a fertőzöttek nagyobbik része úgy kénytelen küzdeni a kórral, hogy egészségügyi állapota miatt a kiemelt kockázatú csoportba tartozik. A legnagyobb probléma a túlsúly, és az ebből következő megannyi betegség.
Túlsúlyról akkor beszélünk, ha a testtömegindex értéke 25 és 30 között van, 30 fölött elhízásról, 40 fölött vészes elhízásról van szó. (A testtömegindex, avagy BMI kiszámításához a testsúly kilogrammban megadott értékét kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével.)
A magyar népegészségügyi problémára a Covid irányította rá a figyelmet. A vírus okozta betegség ugyanis súlyosabb lefolyású és nagyobb arányban okoz halálozást azoknál, akik súlyfelesleggel küzdenek. Az Obesity Review-ban tavaly megjelent 399 ezer ember adatait vizsgáló nemzetközi kutatás szerint az elhízás 113 százalékkal növeli a koronavírussal fertőzött betegek kórházba kerülésének esélyét. Az elhízott betegeknek 74 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy intenzív ellátásra szorulnak, és 48 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy belehalnak a Covidba.
A Diabetes Care című folyóiratban néhány hete publikált kutatás hasonló eredményre jutott. Több mint hétezer, Covid miatt kórházba került embert adatait vizsgálva megállapították, hogy az elhízott betegek gyakrabban szorultak a kezelés során oxigénpótlásra, és 73 százalékkal nagyobb esélyük volt arra, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, mint a normál súlyú pácienseknek.
Amerikai méretek Magyarországon
„2,5 millió covidos halálesetet regisztráltak a világon február végéig. Ebből 2,2 millió olyan országokban történt, ahol a túlsúlyos és az elhízott emberek aránya 50 százalék feletti a lakosságban” – mondta Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Hozzátette, hogy ezekben az országokban akár tízszeres is lehet a százezer főre eső halálozás a soványabb nemzetekhez képest.
Egyes országokban a 25 feletti BMI-vel rendelkezők aránya és a Covid okozta halálozás közötti összefüggés jóval erősebb, mint a 65 évnél idősebbek számából levezethető halálozás.
2018-ban bejárta a magyar sajtót, hogy az OECD jelentése szerint az Egyesült Államok és Új-Zéland után nálunk a legmagasabb a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. Halmy Eszter szerint jelenleg ennél árnyaltabb a kép, de örülni így sem lehet. A magyar lakosságban mindkét nem esetében körülbelül 40 százalék a túlsúlyosak és 30 százalék az elhízottak aránya. Az elhízottak közül 4 százalék, mintegy 250 ezer felnőtt küzd vészes elhízással (egy 180 centiméter magas embernél ez 130 kg-nál nagyobb testtömeget jelent).
A World Obesity Federation tavaly év végén publikált adatai szerint a magyarnál az európai országok közül csak Máltán, Görögországban és Grúziában rosszabb némileg a helyzet, Romániában és Csehországban pedig hasonló, mint nálunk. A trend viszont mindenütt ugyanaz: nő az elhízottak aránya, egyedül Hollandiában sikerült némiképp lassítani a lakosság elhízását.
„Az elhízás olyan krónikus betegség, ami idővel csak súlyosbodik. Aki egyszer bekerült a zsírszövet csapdájába, akinél létrejött a kóros elváltozás, az várhatóan tovább fog gyarapodni, ezért fontos a megelőzés”
– magyarázta Halmy Eszter. Előrejelzéseik szerint 2025-re a világ összes országát érintheti az elhízás, minden ötödik ember elhízott lesz a Földön. Ráadásul az eddig tett erőfeszítések, népegészségügyi programok nem vezettek eredményre. „A kitűzött célokat itthon sem sikerült elérni, annyit sem, hogy legalább lassítsuk a folyamatot” – fűzte hozzá.
Az elhízás már a koronavírus megjelenése előtt is komolyan megterhelte az egészségügyet: becslések szerint globálisan évente mintegy 990 milliárd dollár többletköltséget jelent. A legtöbbet Amerika és a Közel-Kelet országaiban fordítanak elhízásra, hazánkban az összes egészségügyre fordított költség 11,6 százaléka, azaz a GDP mintegy 1 százaléka köthető az elhízáshoz kapcsolódó kiadásokhoz.
Ami pedig a megelőzést illeti, az elmúlt évek legfontosabb hazai intézkedései a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban, a menzareform és a chipsadó voltak. A menzareform 2018-as hatásvizsgálata szerint az intézkedés hatására negyedével csökkent az ételek átlagos sótartalma az iskolai menzákon.
Ugyanakkor a kormány nemrég uniós szinten is kiharcolta, hogy az otthoni pálinkafőzés legyen adómentes, pedig az alkoholfogyasztás számos egyéb káros hatása mellett az elhízás esélyét növeli. A vezető politikusok között pedig nem egy akad, aki szívesebben pózol pacal- vagy pörköltfogyasztás, mint zöldségevés közben.
A hízás ezeregy oka
Hogy miért hízik a világ, és miért híznak a magyarok, annak számos oka van. A túl sok és gyenge minőségű étel és a mozgáshiány mellett genetikai, központi idegrendszeri, endokrin, magatartási és környezeti tényezők sokasága befolyásolja a testsúlyt. „Fontosak a méhen belüli hatások, az anya életmódja, a csecsemő táplálása. A szociokulturális és gazdasági helyzet, az iskolázottság, a reklámok hatása, a földrajzi viszonyok, de még az épített környezet is számít. A közlekedésszervezés például, hogy a napi szükségletek elérhetőek-e gyalog vagy autóba kell ülni” – sorolja Halmy Eszter. De hozzájárul a hízáshoz a stressz, az alkoholfogyasztás, az alváshiány és a hormonháztartásra ható vegyületek is.
Régóta köztudott, hogy aki szegény, az nagyobb eséllyel hízik el, a jövedelemmel ugyanis fordítottan arányos az elhízás esélye. Viszonylag új felismerés viszont, hogy ha valakinek bizonytalanná válnak a bevételei, akkor az anyagi helyzetétől függetlenül megnő az esélye az elhízásra.
A bizonytalanság és a nyugat-európainál rosszabb jövedelmi viszonyok mellett a szociokulturális és lelki tényezők is magyarázzák a magyar társadalom súlyproblémáit. „Az ételeinket nem a mediterrán könnyedség jellemzi, de talán lényegesebb, hogy mennyit eszünk: többet, mint amennyire szükségünk van. Az identitásunk része, hogy jó vendéglátók vagyunk, sokat eszünk és szívesen etetünk” – mondta Lukács Liza pszichológus, több elhízással, táplálkozási zavarokkal foglalkozó könyv szerzője.
Magyarországon az az elismerés, ha a vendég kétszer-háromszor szed az ételből, ugyanakkor a szóbeli dicsérettel fukarkodunk.
„Sok női pácienssel dolgozom, akik elmesélik, hogy úgy érzik, másképp nincs elismerve a sütés-főzésbe fektetett energiájuk. Márpedig a hagyományos magyar konyha ételeinek előállítása idő- és munkaigényes. Húsvét után sok páciensem számolt be arról, hogy három napot álltak a konyhában. Ez a rengeteg munka felértékeli az étel, az étkezés szerepét. Sőt, sokuknál a gondoskodáshoz, a másokkal való törődéshez szorosan kötődik, hogy etetik a hozzátartozóikat. Elkeserednek vagy dühössé válnak a családtagokra, ha nem esznek meg mindent” – osztotta meg tapasztalatait. Hozzátette: a páciensei 95 százaléka meg is eszik mindent, ami a tányérjára került.
Fitneszbajnokok a kanapén
Hiába van 1,2 millió követője Schobert Norbertnek, Lukács Liza tapasztalatai szerint a fitnesz, az egészségtudatos életmód kettős érzéseket vált ki a túlsúlyos emberekből. Miközben vágynak arra, hogy lefogyjanak, taszítja is őket, hogy ezzel napi szinten kellene foglalkozni. „Egész évben, egész héten, egész nap nem akarnak erre figyelni, ami valahol érthető is. Ahogy ők fogalmaznak: csak normálisan szeretnének enni és kinézni”.
A pszichológus szerint a túlsúly összetettebb zavar, mint ahogy azt korábban gondolták. A túlsúlyosak és elhízottak óriási, heterogén csoport. Különböző terápiákra lenne szükségük, de egyelőre nincs specializálva a kezelés. „Mintha emberek ezreinek ugyanaz az étrend és ugyanaz a mozgásforma lenne célravezető, ha fogyni szeretnének. Nincs még igazi együttműködés a szakterületek között, elkötelezett és hozzáértő praxisközösségek hatékonyabb kezelési programokat tudnának kidolgozni, amelyekben az orvos, a dietetikus és a pszichológus közösen kezelnék a beteget”.
A Covid amellett, hogy különösen veszélyes a súlyproblémákkal küzdőkre, tovább hizlalja a világot. Egy másfél millió személy bevonásával készült brit vizsgálat szerint a járvány kezdete óta nőtt az inaktivitás, a stresszevés, az éjszakai evés, a túlevés mértéke. A feldolgozott, többszörösen feldolgozott élelmiszerek is hozzájárulnak az elhízáshoz, és mivel most igyekszünk minél kevesebbszer bevásárolni, ezekből többet tárolunk otthon, friss, egészséges nyersanyagból pedig kevesebbet.
„Ez egy ördögi kör, a pandémia tovább rontja a helyzetet, pedig most kellene igazán odafigyelni, hiszen akár havi egy kilóval nőhet a testsúly a megváltozott körülmények miatt” – figyelmeztetett Halmy Eszter. Hozzátette: már korábban rájöttek, hogy az influenza okozta szövődmények kialakulása és a halálozás is magasabb volt nagyobb testtömegindex mellett. A jövőben várható járványok esetében is kulcsfontosságú lesz, hogy miként kezeljük az elhízás problémáját.
Talán ezért sem a legjobb ötlet, ha a nyitást kizárólag azzal ünnepli a társadalom, hogy lehet újra együtt inni és enni korlátlanul.
