Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Úgy tűnik, a kormány eltökélt az általános iskolák jövő hétfői nyitása mellett, viszont egyre több helyről hallani, hogy a központi döntés ellenére lehetnek helyben kiskapuk. Igaz, ehhez együttműködő iskolavezetésre van szükség.
„Nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket. Ez a sorrend” – fejtegette Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban. Amellett, hogy eleve kérdéses, a nemzeti konzultáció intézménye mennyire tükrözi bármilyen témában is a többség véleményét, az iskolai nyitásokról konkrétan nem is volt egy kérdés sem, abból tehát nemigen volt kiolvasható a tömeges igény az iskolai nyitásra.
Ettől függetlenül, nyilván számos család van olyan helyzetben, hogy otthon kell maradnia a gyerekkel a karanténoktatás idejére, miközben a szülők szabadsága már elfogyott, így számukra égető kérdés lenne, hogy vissza tudjanak térni a gyerekek az iskolákba, ők pedig a munkahelyükre.
„Maradj otthon” vagy egyéni mérlegelés?
A miniszterelnök péntek reggeli bejelentése szerint a középiskolák csak május 10-én, a tömeges írásbeli érettségik lebonyolítása után nyitnak, az általános iskolák viszont április 19-én, amikor még biztosra vehető, hogy a fertőzöttek és a koronavírusban meghaltak száma is nagyon magas lesz. A pedagógusokat ugyan – ha kicsit késve is – de elkezdték beoltani, de valós védettségük addigra még nem lesz. Ettől is nagyobb veszély, hogy a gyerekek így könnyen átadhatják egymásnak a vírust, fertőződhetnek meg ők maguk is, és vihetik haza a családnak a betegséget.
Épp ezért számos szülői szervezet tiltakozik a nyitás ellen, további szakmai, szakszervezetek és diákszervezetek is különböző „maradj otthon” akciókban gondolkodnak. Azt szeretnék elérni, hogy halasszák el az általános iskolák és óvodák április 19-re tervezett nyitását, arra kérik inkább a kormányt, hogy a szülőknek biztosítson bérkompenzációt, rendeljen el felmondási tilalmat, és támogassa a munkáltatókat, hogy ne szüntessenek meg álláshelyeket. „Egyetlen szülő se kényszerüljön választani egészségének veszélyeztetése és a család egzisztenciális ellehetetlenülése között” – kéri például a Szülői Hang.
Egyfelől tehát valós igény, hogy újrainduljon a jelenléti oktatás, másfelől valós járványügyi veszély is a nyitás. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hozzájuk is a legkülönbözőbb vélemények érkeznek, nem is tudná eldönteni, hogy a pró vagy kontra érvek vannak többségben. Horváth Péter azt is elárulta, hogy a kormányzat és az operatív törzs a kar képviselőivel nem tárgyalt arról, hogy a pedagógusoknak mi a véleménye a nyitásról. Ő azt gondolja, hogy ebben a helyzetben bármilyen döntés születik, az van, akinek tetszeni fog van, akinek nem.
Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az intézményvezetőnek megvan lehetősége, hogy a szülők kérésére mentesítést adjon a diáknak az iskolába járás alól. Sok helyen a tanév elején úgy módosították a házirendet, hogy a szülők a korábbinál sokkal több napot igazolhassanak mindenféle orvosi papír nélkül. „Úgy gondolom, hogy most okosan és méltányosan élni kell a különleges helyzet által kikényszerített lehetőségekkel, mert minden családnak az egyéni élethelyzete határozhatja meg a gyerek biztonságos iskolába járását.
Jó lenne, ha senki nem érezné úgy, hogy akarata ellenére bekényszerítik a gyereket az iskolába. Meg kell bíznunk egymásban, hogy senki nem akar visszaélni ezzel.
Ha a kormány ragaszkodik az április 19-i nyitáshoz, akkor valóban az lesz a helyzet, hogy lesz egy központi döntés, amely alól helyben lehet és kell szükség szerint felmentést keresni. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki a Hír Tv-ben kijelentette: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.
Megkérdeztük az Emmit, hogy itt pontosan mire célzott az államtitkár. Mint írták, „a szülők többsége szeretné, hogy gyermekük visszatérhessen az iskolába, hiszen a szülőknek dolgozniuk kell. Jelenleg is vannak szabályok, amivel indokolt esetben távol lehet maradni, például a veszélyeztetettnek minősülő tanuló igazgatói engedéllyel otthon maradhat.”
Az iskolán múlik
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak és ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Az iskolás gyerekek távolmaradáshoz alapból a vírushelyzetben is ugyanúgy orvosi igazolást követelnek meg, mint máskor – az egyetlen kivétel ez alól az, ha a gyerek karanténba kerül, mert akkor a hiányzást automatikusan igazoltnak kell tekinteni erre az időszakra.
„De az iskolának magának is van lehetősége arra, hogy a hiányzásokat igazoltnak tekintse – ugyanúgy, mint amikor pl. elmegy egy család egy hétre síelni, és kikéri a tanulót. Ehhez lehetséges, hogy módosítani kell az iskola házirendjén, de ezt az iskola saját hatáskörben megteheti, nem kell hozzá más szerv, vagy akár a fenntartó jóváhagyása” – erősíti meg a Horváth Péter által elmondottakat a TASZ tanulmánya. A PDSZ ugyanakkor úgy véli, hogy az iskolának ilyen szülői kérés után még mérlegelési lehetősége sincs, azt el kell fogadni, a diák hiányzását igazoltnak kell tekinteni.
Van ennek azonban egy elvi korlátja, ugyanis a jogszabály szerint az a tanuló, aki elér 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozóvizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont egy együttműködő iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét, hogy távoktatás esetén is meglegyen a megfelelő számú osztályzat (sőt, tavaly muszáj volt így értékelniük az iskoláknak), így elkerülhető az osztályozóvizsga. Az más kérdés, hogy mi van, ha az adott iskola nem ennyire együttműködő, és nem fogadja el a szülői kérelmeket.
Nehezebb helyzetben vannak a tanárok, akiknek egy iskolanyitási döntés után be kell járniuk dolgozni akkor is, ha a koruk, egészségi állapotuk vagy más egyéni körülményeik miatt veszélyeztetettnek számítanak. A közalkalmazotti jogviszony általános szabályai ugyanis nem adnak általánosságban mentességet vagy könnyítést számukra. „Aki az állapota, betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni, az természetesen a járványügyi helyzettől függetlenül is keresőképtelennek minősül, és táppénzre jogosult. Aki azonban egészségügyi szempontból el tudja végezni a munkáját, annak a szabályok szerint el is kell végeznie, még akkor is, ha esetében súlyos következményei lehetnek egy esetleges fertőzésnek” – írja a TASZ. Ezt a helyzetet is a munkáltató (azaz a tankerület) hozzáállása oldhatja meg, amely dönthet úgy, hogy a fertőzésveszélyes időszakra mentesíti a pedagógust a munkavégzés alól, de ez nem kötelező, ráadásul főszabályként egy esetleges mentesítésre fizetés sem jár.
Maszkban tanulni
Hogy újra állandó és szoros kapcsolatba kerülnek a gyerekek azért is problémás, mert – ellentétben az első és második hullámmal – a járvány harmadik hullámban jóval több Covid-megbetegedés fordul elő a gyerekek körében. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete elnöke, Havasi Katalin egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy világszerte több millió a fertőzött gyermekek száma, több ezren kerültek kórházba, és százakat veszítettek el. A gyerekeknél ráadásul megfigyeltek egy olyan életveszélyes szövődményt is, ami az enyhe vagy tünetmentes fertőzés lezajlása után hetekkel jelentkezhet, ez a többszervi gyulladásos reakció (MIS-C). Hazai adatok nincsenek, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfertőzöttek mintegy 13 százaléka volt gyerekkorú, szerencsére a körükben mindössze egy százalék az, aki kórházba kerül, és a halálozási arány is igen alacsony (0,01 százalékos). Itthonról annyit tudni biztosan, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban a járvány egy éve alatt már több mint ezer gyereket kezeltek Covid-fertőzéssel, körülbelül tíz százalékuknak volt szüksége intenzív ellátásra.
Szintén még kezdeti szakaszban annak a vizsgálata, hogy mennyire fertőzőképesek a gyerekek, a Telex cikke szerint egyelőre úgy tűnik, hogy gyerekektől kevésbé terjed tovább a betegség (ennek mértéke még vitatott, de akár 50 százalék is lehet), de ettől még potenciális vírusgazdaként kell kezelni őket. A nyájimmunitáshoz eléréséhez a lakosság 70-80 százalékát be kell oltani, ez a gyerekek nélkül egyébként is szinte megvalósíthatatlan. Ugyanakkor még csak most kezdik tesztelni gyerekekre a vakcinákat, így egyelőre őket nem is lehet oltani.
Mindennek – továbbá az orvosi kamara, a járványügyi szakemberek és a már említett szakszervezetek, szakmai szervezetek, szülők, diákok figyelmeztetése – ellenére a kormány eltökélt az iskolanyitásban. Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg minden pedagógus meg nem kapja a második oltását, és nem telik el utána még két hét, addig a tanároknak, illetve az iskolába járó diákoknak maszkot kellene viselni, és távolságot kellene tartani.
Jelenleg egyébként az Emmi intézkedési terve szerint a tanítási órákon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A felső tagozaton a szünetekben, közösségi terekben ajánlják a maszkviselést, ha a védőtávolság nem tartható. Az Emmi tájékoztatása alapján a maszkviselés az alsó tagozaton nem is rendelhető el (mellesleg pedagógiai szempontból nem is életszerű, hogy a kicsik szigorúan betartsák azt).
De mégis, mi értelme van nyitni?
Azzal mindenki egyetért, hogy a távoktatás csak szükséges rossz: nem hatékony, nem pótolja a jelenléti oktatást. Ez különösen így van az alsó tagozatosok esetén. Írni, olvasni, számolni tanulni nagyon nehéz (és otthoni szülői segítség nélkül nem is lehet) a képernyők előtt. Ezért az általunk megkérdezett tanítók a veszély ellenére is várják az iskolanyitást.
„Én szeretném, ha vissza tudnánk menni a suliba, és face to face láthatnám a gyerekeket. Az osztályom fele egyáltalán nem csinált semmit az elmúlt egy hónapban. Pedig az úgynevezett papíros házikat, feladatokat megkapták. Sokan el se mentek a feladatokért az iskolába” – mondja kérdésünkre egy kis borsodi település tanítója, aki szerint kifejezetten kártékony a távoktatás, még a lelkesebb gyerekek számára is a mozgásszegény napirend, a monitor állandó bámulása miatt. „Sokkal több időmet vesz el az online órákra való felkészülés, mint egyébként. S kinek készülök fel? Tulajdonképpen annak az 5-6 gyereknek, akik mögött ott áll a támogató szülő” – teszi hozzá a már beoltott pedagógus. Szerinte az utolsó két jelenléti hónap arra adna megoldást, hogy „az éves minimumszintű tananyagot megvalósítsuk, és érdem alapján tudjuk év végén értékelni a tanulókat”.
Ezzel egytért a Fejér megyei kollégája is, aki már – korán beoltottként – szintén várja az iskolanyitást. Mint mondja, biztos, hogy szelektálni kell a tananyagot, ahogy eddig is, nem lehet mindent ugyanúgy megtanítani, mint normál körülmények között. „A másodikosoknak elég sok pótolni valója van, hiszen tavalyról is csúszott át anyag bőven az idei tanévre. Felsőben pedig sokszor az anyagot végigvettük, de kérdéses, az mennyire rögzült.” Úgy véli, teljesen felesleges idén például a kompetenciaméréseket megtartani, mert az összehasonlításként szolgál, de azért a mostani 8. osztályos nem ugyanazokkal a feltételekkel tanult, mint a két évvel ezelőtti osztály.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
