Hétfőn tette közzé éves jelentését az európai fürdővizek minőségéről az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A beszámoló szerint a 2019-ben Európa-szerte ellenőrzött 22 295 fürdőhely túlnyomó többsége – 95 százaléka – megfelelt az uniós jogszabályokban megállapított minőségi minimumkövetelményeknek.

Magyarországon 257 fürdőhelyet ellenőriztek, és ezeknek a nagy többségéről – 88,4 százalékáról – is elmondható, hogy vízminőségük teljesítette a minimumkövetelményeket.

A közlemény megjegyzi, hogy a fürdőhelyek 7,8 százaléka esetében nem állt rendelkezésre elegendő adat a minősítéshez.

Magyarország eredményében szerepet játszhat, hogy a jelentés megállapításai szerint a tengerparti fürdőhelyek vízminősége átlagosan jobb, mint a szárazföldi területeken találhatóké.

A tavaly az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Albániában és Svájcban ellenőrzött fürdőhelyek 1,3 százaléka esetében volt rossz („gyenge”) a vízminőség, ami nem jelez változást 2018-hoz képest. Magyarországon ugyanakkor 10 fürdőhelyen, azaz a vizsgált fürdőhelyek 3,9 százaléka esetében bizonyult rossznak a vízminőség, szemben a 2018-ban mért 3,2 százalékkal.

Egy interaktív térkép is készült a 22 295 európai fürdőhely vízének minőségéről, ezen a linken lehet elérni. A térkép alapján

a tuzséri Szabadstrand, a vásáronaményi-gergelyiugornyai tiszaiszabadstrand, a makói Maros Kalandpart, a tiszaszigeti Bányató, a Felsőgödi strand, a dánfoki szabadstrand, a Sziksósfürdő Naturista Strand és Kemping, a tiszakécskei Tisza-Parti Strand és két mosonmagyarováris strand, az Itató és a Moson vize rossz minőségű.

(Korábban tévesen írtuk, hogy rossz minősítést kapott a pócsmegyeri Pázsit bányató, a hibáért elnézést kérünk.)

Ami a tendenciákat illeti, a legszigorúbb kritériumoknak is megfelelő, „kiváló” minősítésű fürdőhelyek aránya 2019-ben mind európai, mind magyarországi viszonylatban csupán csekély mértékben esett vissza – az összes vizsgált országban 84,9-ről 84,6 százalékra, Magyarországon pedig 72,3 százalékról 70,8 százalékra – 2018-hoz képest.

Ugyanez mondható el a minimumkövetelményeknek megfelelő helyek arányáról, mely a 2018-ban mért 95,2 százalékhoz képest 94,9 százalékra csökkent európai szinten, és 88,9 százalékról 88,4 százalékra Magyarország esetében.