Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem szívesen tolerálják a másságot a magyarok az Eurobarometer legújabb felmérése szerint, a diszkrimináció pedig leginkább a melegeket, a romákat és a más vallásúakat sújtja. A kormány gyűlöletkampánya is termékeny talajra hullott, hazánk az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol meredeken emelkedik azoknak a száma, akik nem akarnak muszlim kollégát vagy családtagot.
Lehet fiatal vagy idős, a lényeg, hogy fehér bőrű legyen és keresztény – röviden így lehetne összegezni, kit tartanak ideális kollégának a magyarok az Eurobarometer felmérése szerint. A kérdezőbiztosok minden eddiginél átfogóbb és alaposabb munkát végeztek: idén májusban 27 438 embert kérdeztek meg mind a 28 uniós tagállamban, Magyarországon 1027-en válaszoltak a kérdésekre.
A 424 oldalas tanulmány nem az első a témában, mint ahogy az sem döbbentett meg túlságosan senkit, hogy az EU-s állampolgárok véleménye szerint a romákat éri a legtöbb hátrány a társadalomban (a megkérdezettek 61 százaléka gondolta így), de elterjedt a bőrszín, valamint a szexualitás alapú diszkrimináció is. Az viszont örömre ad okot, hogy a hasonló témában utoljára készült, 2015-ös közvélemény-kutatáshoz képest csökkent a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése.
Sajnos az egyik tagállam, ahol az átlaggal ellentétben nem csökkent, hanem nőtt a diszkrimináció, éppen Magyarország.
A jelenséget kutatókat valószínűleg nem lepte meg, hogy Közép-Európában erőteljesebben jelennek meg a romákkal, a melegekkel vagy bármilyen mássággal kapcsolatos előítéletek, mint a nyugati tagállamokban. Tavaly ilyenkor éppen a CNN felmérése járta be a sajtót, amely nemcsak az európai antiszemitizmusról közölt lesújtó adatokat, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy a hét vizsgált országból csak Magyarországon nagyobb azoknak az embereknek az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal, mint akik nem. Hasonló jelenségről számolt be a mostani Eurobarometer kutatás is.
Inkább roma legyen, mint meleg
Ami biztos, hogy a magyarok tisztában vannak saját előítéleteikkel: 72 százalékuk egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon elterjedt a romák diszkriminációja, ugyanez a szám az Európai Unióban csak 61 százalék. Az uniós átlagnál viszont kevésbé gondoljuk magunkat melegellenesnek, és a magyaroknak csak 31 százaléka gondolja, hogy elterjedt az országban a vallási alapú diszkrimináció.
Fontos fejlemény az is, hogy a felmérés szerint az ellenzék 2022-ben nyugodtan indíthat női miniszterelnök-jelöltet, ettől nem fognak rájuk kevesebben szavazni. A magyarok 81 százalékát ez egyáltalán nem zavarná, további 9 százalék pedig elfogadhatónak tartaná az ötletet. Az arányok drasztikusan megváltoznak, ha fogyatékossággal élő, meleg vagy roma politikust kellene megválasztani. Még megdöbbentőbb, a sorrendet nézzük: Magyarországon előbb fogadnának el roma kormányfőt az emberek, mint egy homoszexuálist.
A megkérdezettek 40 százaléka kényelmetlennek tartaná, ha a miniszterelnök a saját neméhez vonzódna,
a roma származásról 32 százalék nyilatkozott ugyanígy. Más bőrszínűt 26 százalék nem szeretne látni az ország élén, a legnagyobb elutasítottsága azonban a transzneműségnek van (43 százalék).
Egy miniszterelnökkel ritkán találkozik az átlagember, ezért érdemes azt is megvizsgálni, mennyire előítéletesek a magyarok, ha a szűkebb környezetükben, például a munkahelyükön, vagy a családjukban találkoznak a mássággal. Lehet, hogy elsőre másképp gondolnánk, de a szomorú valóság az:
minél közelebbi kapcsolatban állunk valakivel, annál nehezebben tudjuk elfogadni, ha kiderül róla, hogy a saját neméhez vonzódik, vagy éppen roma származású párja van.
A magyarok 37 százaléka kifejezetten kényelmetlenül érezné magát, ha transznemű kollégával kellene napi kapcsolatban állnia, 34 százalékuk ugyanígy érezne egy muszlimmal szemben, de nem sokkal maradnak le mögöttük a melegek (33 százalék). Itt is figyelemreméltó, hogy a roma kollégákkal sokkal elfogadóbbak vagyunk, ez csak 22 százalékot zavarna. Ennél a pontnál érdemes megnézni az uniós átlagot is: az EU-ban szinte hasonló arányban előítéletesek az emberek a roma kollégákkal szemben, viszont egészen más a helyzet, ha a melegeket nézzük, ez csak az európaiak 12 százalékát zavarja.
Kollégának még oké, csak a családba ne kerüljön
A kérdezőbiztosok az igazán megdöbbentő adatokat akkor kapták, amikor arra kérdeztek rá, zavarná-e a szülőket vagy a leendő szülőket, ha gyermekük valamely kisebbség egyik tagjával élne párkapcsolatban. Egészen magas volt azoknak az aránya (60 százalék), akik nagyon kényelmetlenül éreznék magukat, ha a gyermekük egy transzneművel járna. Nem sokkal maradtak le az azonos neműek (57 százalék) – igaz, itt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez esetben a gyermek is meleg. Muszlim párt 49, romát 44 százalék nem szeretne a gyermekének, őket a feketék követik (42 százalék).
A jelek szerint azonban a magyarok egy részének jól van ez így, legalábbis nem támogatják, hogy a sokszínűségről az iskolai tananyagban kellene tájékoztatni.
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) egyáltalán nem ért azzal egyet, hogy melegekről, leszbikusokról vagy biszexuálisokról ismereteket adjanak át a diákoknak.
A magyarok 37 százaléka a roma kultúrát és történelmet sem tanítaná, és szinte ugyanennyien nyilatkoztak hasonlóan az etnikai származásról.
Magyarországon egyébként, ha nem is a kötelező tananyag részeként, de LMBT témában létezik iskolai érzékenyítés. A civilek által létrehozott Melegség és Megismerés program azonban sokszor ütközik akadályokba, Dúró Dóra országgyűlési képviselő például homoszexuális propagandának nevezte és parlamenti javaslatot is benyújtott ellene, és vannak olyan iskolák is, ahova az igazgató ellenállása miatt nem tudták meghívni az egyesület tagjait az arra nyitott tanárok.
A melegek hazai megítélését jól jellemzi, hogy Coca-Colát nemrég félmillió forintra büntette a fogyasztóvédelem augusztusi plakátkampánya miatt, amelynek keretében háromféle plakáton egy-egy kólát ivó pár szerepelt: egy hetero- és két homoszexuális. A hirdetések láttán a fideszes Boldog István bejelentette, hogy bojkottálni fogja a kólaivást, a kormányoldal médiája is elítélte a plakátokat, amelyek eltávolításáért online petíció is indult. Többen ugyanakkor – köztük például Alföldi Róbert – kiálltak mellette.
Hittünk a kormánynak, jobban utáljuk a muszlimokat
A tanulmányból az is világosan kiderül, milyen szinten hat a társadalomra egy központilag finanszírozott gyűlöletkampány. A legutolsó hasonló felmérést ugyanis éppen 2015-ben, a menekültválság idején készítették, így pontos képet ad róla, hogyan hatott a magyarokra az Orbán-kormány muszlim-és menekültellenes hadjárata.
Míg 2015-ben a magyarok 48 százalékát, azaz majdnem felét egyáltalán nem zavarta, ha muszlim kollégával kellett együtt dolgoznia, idén ez a szám már csak 37 százalék. A 11 százalékos különbség ráadásul nem a közömbösökhöz, hanem azokhoz vándorolt, akik kifejezetten kényelmetlennek éreznék a más vallású munkatársat. Még rosszabb az eredmény, ha azt nézzük, mennyit változott a magyarok hozzáállása gyermekük muszlim párjához: idén az emberek fele nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem örülne az új családtagnak, ez 16 százalékkal több, mint 2015-ben.
Az idegenellenesség néha váratlan helyzeteket is teremt, a buddhista kollégákat idén a magyarok 51 százaléka ellenzi, ez hét százalékos emelkedés a 2015-ös adatokhoz képest, bár az a felmérésből nem derült ki, hogy velük pontosan mi bajuk van. Szintén kevésbé kedveljük a feketéket, mint négy éve, a melegek esetében pedig még elkeserítőbb fejleményekről lehet beszámolni.
Hazánk az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol 2015 óta néhány százalékkal csökkent azoknak a száma, akiket nem zavarna, ha meleg lenne a munkatársuk.
A teljes, 424 oldalas felmérést - angol nyelven - ezen a linken lehet elérni.
"A fiúk már csak ilyenek": láthatatlan marad az iskolákban a nemi alapú diszkrimináció
