Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Konrád Györgyöt hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál pénteken délután.
Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel.
A közlés szerint Konrád Györgyöt hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál pénteken délután. Temetéséről később intézkednek, a főváros saját halottjának tekinti.
Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
A HVG 2018-ban készített portréinterjút Konrád Györggyel. A cikkből kiderül, hogy Berettyóújfalu ezerfős zsidó lakosságából csak az ő kis családjuk élte túl a vészkorszakot. Érettségi után az ELTE Orosz Intézetébe vették fel. Az egyetemről ellenzéki nézetei miatt kétszer zárták ki, de professzorai visszahúzták.
Konrád 1956-ban a kritikus hangú Életképek című folyóirat munkatársa lett, ám a lap 1957 tavaszán megszűnt. A forradalom után alkalmi munkákból élt, 1959-ben gyermekvédelmi felügyelő lett. Ottani élményei ihlették A látogató című első regényét. Amerikai kritikusa szerint ezzel az európai irodalom élvonalába került.
Szelényi Iván városszociológussal együtt írták Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munkát, amely máig sok egyetemen ajánlott olvasmány, de mivel Kádáréknak nem tetszett, Konrádnak 1974 és 1989 között itthon nem lehetett legális jövedelme, művei szamizdatként vagy külföldön jelentek meg.
Mint a demokratikus ellenzék egyik hangadó személyisége nyugati ösztöndíjakban részesült, az USA-ban tanított. A rendszerváltás után aktív közéleti szerepet vállalt, egyik alapítója volt az SZDSZ-nek. A Nemzetközi PEN Club elnökeként (1990–1993) a bebörtönzött írók kiszabadulásán, a Berlini Művészeti Akadémia első külföldi elnökeként (1997–2003) a kelet-európai alkotók nemzetközi megismertetésén fáradozott. Megkapta a legmagasabb francia, magyar és német állami kitüntetéseket.
Nem akartam befogadott lenni. Nem akartam hálás lenni. Menjek el megint diáknak valamelyik egyetemre, amikor már van diplomám, és már írom az esszéimet? Ez degradáció lett volna
– mondta az interjúban arra a kérdésre, hogy miért nem vándorolt ki 1974-ben, amikor felkínálták neki.
Politikailag képzett elemista voltam – mondta, de ahogy hozzáfűzte, a hatalom eleve taszította.
Aki egyszer uralomra kerül, mindenféle trükkel azon van, hogy ott maradjon. Közülük még a kevés intelligens is frázisokat ismételget. Mindenáron meg akarja győzni a hallgatóit valami fennköltnek beállított dologról, ami a politikus saját javát szolgálja. Engem nem sikerül meggyőznie, mert valamennyit én is tudok ezekről a trükkökről. Korról korra visszaköszönnek. Osztály, nemzet, vallás – ezek nevében lehet kellemetlenkedni. Amit most látunk, az csak újabb applikáció.
Életéről azt mondta:
Szívesen ülök a konyha sarkában, és bort kortyolgatok, ahogy negyven éve minden este – mondta, hozzátéve: "A házunkban dolgozó férfiszabó, Gulicska úr gimnazista koromban felhívta a figyelmemet, hogy az elegancia titka: szürke, szürke, szürke. Bölcsességéhez mindig tartottam magam."
A portréinterjút teljes egészében itt olvashatja:
Konrád György: Aki egyszer uralomra kerül, mindenféle trükkel azon van, hogy ott maradjon
A 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológussal 2018-ban készített portré-interjút a HVG. Ezt közöljük most újra. „A lovak csengőjének hangjára ébredtünk. Jöttek a szekerek, a szánok apám vaskereskedésébe, ahol biciklit, motorkerékpárt, puskát is árultak, és engem ez roppantul érdekelt" - idézte meg Berettyóújfaluban töltött kisfiúkora hangulatát a 84 éves, Kossuth-díjas alkotó.
2013-ban közöltük esszéjét Európa és a nemzetállamok címmel:
Konrád György: Európa és a nemzetállamok
„Európának minden oka megvan arra, hogy féken tartsa önelégültségét" - állítja az író a múlt heti lipcsei könyvvásáron debütált - a Suhrkamp Kiadó gondozta -, német nyelvű esszékötetében. A rövid fejezetekből álló gondolatfutamok korántsem Európa-szkeptikusak. A szerző, mint az alábbi - magyarul először a HVG-ben olvasható - szemelvényekből (ahogy az áprilisban az Európa Kiadónál megjelenő Vendégkönyvből is) kiderül, helyesli a nemzetállamok szuverenitásának alkotmányos korlátozását.
