Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nagy múzeumok ezüst- és aranyedényei nem túl gyakran kerülnek a filatélia látókörébe. A Magyar Posta új kiadású bélyegblokkján immár második alkalommal a késő római kori ezüstkészlet, a Seuso-kincs szerepel.
Az Egyesült Királyságból 2014-ben visszakerült késő római kori kollekció hét tárgyáról már jelent meg bélyeg. Most a 2017-ben szintén kompenzációs díjjal megváltott másik hét került bélyegre. A filatéliai újdonság a 14 ismert tárgyból az Akhilleusz- és Meleagrosz-tálat, az amforát, az állatalakos korsót, valamint a korsóból és a borkeverő/hígító vödörpárból álló Hippolütosz-készletet örökítette meg.
A Seuso-kincs II-es blokkjának tervezője hasonlóan az előbbihez Benedek Imre grafikusművész, aki most is az ezüsttárgyak szépségének a kihangsúlyozására törekedett. A korábbi királykék szín helyett méregzöld selyemre helyezte őket. A képi kompozícióban ezúttal helyet kapott Pannonia térképe a Balatonnal, utalva a kincskészlet használati- és lelőhelyére. Különlegesség most is az ún. diffrakciós fólia – ez egy speciális fémhatású fólia, amely a szivárvány színeiben töri meg a fényt, s az ezüst tárgyak alapja – és a dombornyomás alkalmazása az UV-nyomat kombinációjával. UV-fényben olvasható az ezüstkészlet névadójához, Seusóhoz címzett latin nyelvű verses felírat, amelyet egyébként a kincsnek nevet adó Vadász-tálra vésett az ókori ötvös mester.
Az ókori lakomák fényét és gazdagságát, valamint a korszak tárgyi művészetének magas színvonalát idéző reprezentatív kivitelű Seuso-bélyegblokk nemcsak a hazai, hanem az országhatárainkon túli gyűjtők figyelmét is felkeltette, több külföldi web- és közösségi oldalon olvasható a bemutatása, leírása. Az érdeklődést növeli, hogy viszonylag ritkák az ilyen szinten nyomott, a nyomdatechnikai megoldások kombinációjával megjelenő, műkincseket ábrázoló bélyegblokkok.
A különböző korszakokból és kultúrkörökből ugyan megjelentek ötvösművészeti dísz- és lakomaedényeket ábrázoló bélyegek például Bulgáriában és Romániában. de a nagy európai múzeumok hasonló jellegű ezüstkészleteiről tudomásunk szerint még nem, így a Seuso-blokk nemzetközi kitekintésben is szinte egyedinek számít. Ami vélyegre került, az az egyik leghíresebb bulgáriai régészeti lelet, a Panagyurishte-kincs. A szófiai Nemzeti Történeti Múzeumban található aranykészletet valószínűleg a trák királyok használták ünnepi szettként.
A máig sok tekintetben rejtélyes, a honfoglaló magyaroknak, majd az avaroknak tulajdonított, 23 darabból álló – köztük korsók, füles edény, tálkák, poharak, ivókehely és ivócsanak – nagyszentmiklósi aranykincs legszebb tárgyai szintén bolgár bélyegre kerültek. Érdekes, hogy sem a magyaroknak, sem az osztrákoknak, nem jutott eszébe bélyeg kiadása, holott a kincset ma Bécsben őrzik.
A bukaresti Nemzeti Múzeum gyűjteményének legféltettebb ritkasága a Magyarországon is kiállított híres pietroasai kincs aranytárgyairól a románok adtak ki bélyeget – kancsója egyébként nagy hasonlóságot mutat a Seuso-kincs egyik ezüstkancsójával.
Most már csak egy kis gasztrotörténeti tanulmányra lenne szükség, hogy ne csak azt lássuk, miben, hanem azt is tudjuk, mit tálaltak ezekben a gyönyörű edényekben anno. Mindenesetre egy kaposvári cukrászt tavaly megihlettek a Seuso kincsek, és alkotott a tiszteletükre egy desszertet.
