Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A női betegségek sokszor végleges lenyomatot hagynak elszenvedőik életének minden területén, fizikai, lelki és anyagi terhet is jelentenek. Több alapítvány összefogásának köszönhetően ezt most már az állam is elismeri. Hogy jutottunk el az adókedvezményig, és milyen terheket cipelnek azok, akik most bekerültek a súlyosan fogyatékosak körébe? Az ügyért lobbizó alapítványok képviselőivel beszélgettünk.
Az endometriózisban, mellrákban, méhnyakrákban vagy petefészekrákban érintett nők 2019. január 1-étől adókedvezményre jogosultak. Ez azt jelenti, hogy az érintettek súlyosan fogyatékos magánszemélynek minősülnek, így – ha erről orvosi igazolásuk van – az állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget (idén 7450 forintot) vonhatják le adójukból, éves szinten ez 89 400 forintos adóvisszatérítést jelenthet.
A tartós betegségek listája már tíz éve nem változott, tavaly azonban összefogott több női betegségekkel foglalkozó civil szervezet, a kormányrendelet-módosítás megvalósulhasson. Így jött létre a Női Liga. Mindegyik alapítványt vagy egyesületet a személyes érintettség miatt hozták létre, tagjai tehát megtapasztalták, milyen problémákkal szembesülnek a női betegségekkel küzdők.
A szervezetek külön-külön már évek óta próbálkoztak, hogy a fent említett betegségek is felkerülhessenek a tartós betegségek listájára, de nem jártak sikerrel. Tavaly, március 8-án aztán bejelentették az összefogást, az elsődleges célkitűzésük pedig az volt, hogy kiharcolják az érintetteknek az szja-kedvezményt. Közösen adták be a kérelmet, tavaly karácsonykor pedig kiderült, hogy a benyújtott dokumentumokat – hosszú egyeztetések után – döntéshozói oldalról is jogosnak gondolták. A női betegségeken kívül egyébként a hererák valamint a prosztatarák is felkerült a listára.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák tehát a kedvezmény igénybevétele szempontjából mostantól a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek közé tartoznak: a betegség megfelelő BNO-kódja (a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer) alapján, a diagnózis felállításának dátumától, a szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, illetve a rendeletben meghatározottak szerint a háziorvos jogosult az igazolás kiadására, mely az adókedvezmény igénybevételének alapdokumentuma. A kedvezmény nem függ az állapot előrehaladottságától, viszont jövedelemhez kötött. Azoknak jár, akik dolgoznak, vagy más egyéb forrásból van olyan jövedelmük, amely szja-köteles.
Vannak azonban még tisztázatlan kérdések: például, hogy mikortól és meddig érvényesíthető a kedvezmény (tünetmentességig, vagy élethosszig?), valamint, hogy visszamenőleg is igénybe vehető-e. Mivel a Női Liga nem talált végrehajtási utasítást, a nem egyértelműen megítélhető kérdésekkel kapcsolatban megkereste a NAV-ot, és más irányító hatóságot is: azt remélik, néhány napon belül a szükséges információk birtokába jutnak. Az alapítványok és egyesületek az elejétől fogva azt kérték, hogy a kedvezmény folyamatos legyen, hiszen hiába gyógyult meg valaki, a költséges problémák még vele maradnak.
Az említett betegségek egyrészt akár élethosszig tartó, érdemi életminőség-romlást okoznak, másrészt fizikai és lelki vonzatuk is van, mivel sokszor végleges lenyomatot hagynak az élet minden területén: a párkapcsolaton, a munkán, a nemi életen, a gyermekvállaláson, a nőiség megélésén. „A Női Liga tagjai által beadott kérelmek, kiadványok mind szakértők közreműködésével készülnek. Velük együtt vettük sorra ezeket a betegcsoportokat, és minden esetben, a stádiumtól függetlenül is lehetetett látni, hogy milyen súlyos anyagi terhet jelentenek” – mondja Salamon Adrienn, a Női Egészségért Alapítvány elnöke.
Együtt élni a következményekkel
A havi 7450 forint a felmerülő költségekhez képest mérsékelt összeg, de Salamon Adrienn és Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke ennek is nagyon örülnek: azt mondják, reális célokat kellett kitűzni ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen eredményt is elérhessenek.
Az alapítványok elnökei maguk is érintettek voltak női betegségekben, saját gyógyulásuk óta azért harcolnak, hogy támogassák a nők egészségét, érdekérvényesítését. Tóth Icó életét lényegében a második gyermeke mentette meg. A szülést követő hetekben a teste furcsa dolgokat produkált, és úgy érezte: valami nem stimmel. A környezete nyugtatni próbálta azzal, hogy csak a hormonok dolgoznak benne.
De a tünetek egyre csak erősödtek, ezért szövetmintavételre küldték, és kiderült, egy négycentiméteres daganatot találtak a méhnyakon. „Átestem egy Wertheim-műtéten, ahol eltávolították a méhemet, a petevezetéket és a kismedencei nyirokcsomót is, illetve kaptam harminc sugár- és kemoterápiát is.”
Tóth Icó a családjából, a gyerekeiből merített erőt, miattuk tudott a gyógyulásra koncentrálni. „Egy ilyen betegség alatt és után mind a lelki, mind a fizikai dolgokkal nehéz megküzdeni, ráadásul egymást generálják: ott a halálfélelem, hogy fel tudom-e nevelni a gyerekeimet. És ha más méhnyakrákos nőre gondolok, akinek nincs gyermeke és elveszíti a méhét: amellett, hogy nagy traumát kell feldolgoznia, kérdés az is, megmarad-e a párkapcsolata? Hiszen itt az anyaság kérdéséről, a nőiség megéléséről is szó van” – fogalmaz Tóth Icó hangsúlyozva, hogy ezeknél a női betegségeknél – így jelen esetben konkrétan a méhnyakrákot tekintve az alapvető funkciók sérülnek, sérülhetnek: a vizelés, a székelés és a szexualitás. Ezeket gyakran teljesen újra kell tanulniuk a betegeknek.
„Az utolsó mondat általában, amit egy orvos elmond a gyógyulás után, hogy »éljen úgy, mint előtte!«. De mi nem tudunk ugyanúgy élni! Én is haspréssel pisilek, hiszen nem érzek vizelési ingert, de nagyon sokunk – akár már harmincévesen – katéterezi magát. Vagy ott a másik súlyos probléma, az inkontinencia, amihez betétekre van szükség. Mikor kicsit helyreállunk a műtét után, hogy életben tudtunk maradni, akkor pedig a sok-sok fizikai problémával szembesülünk.”
A Wertheim-műtét során ráadásul eltávolítanak a hüvelyből egy 1-2 centiméteres részt, és a petefészket is, amely többek között a hüvely síkosságáért is felel. „A szexuális életünkkel kapcsolatban is felmerülnek tehát bizonyos kérdések: oké, túléltem, de fogok-e tudni újra szexelni? És ha fogok tudni, fájni fog-e? Az érintettek egy részénél nyiroködéma is kialakulhat, ami fáslizást, vagy nyirokmasszázst igényel ahhoz, hogy ne súlyosbodjon. De rendesen megterheli a pénztárcát az is, ha valaki úgy dönt, hormontablettát szed a menopauza miatt. A lelki részét illetően pedig szükség lehet pszichológusra, szexuálterapeutára is, ezek mind pénzbe kerülnek.”
Fontos a tudatosság
Salamon Adrienn számára a 2009-es év élete egyik legnagyobb fordulatát hozta, azok után, hogy két éven át borzalmas fájdalmai voltak a menstruáció alatt, miközben minden orvos azzal igyekezett nyugtatni, hogy majd ha szül, a panaszai is elmúlnak, kiderült, hogy negyedik stádiumú endometriózisa van és komoly bélműtét vár rá. Semmit nem tudott enni, ekkorra már 39 kilóra fogyott. A hét és fél órás műtét során az érintett bélszakasszal együtt eltávolították Adrienn egyik petevezetékét is. Féléves hormonkezelés és szigorú életmódváltás következett, pár évvel később pedig, mikor a férjével eldöntötték, hogy gyereket szeretnének, kiderült, hogy az épen maradt petevezetéknél van egy ciszta, így azt is el kellett távolítani. „Így már csak a lombik jöhetett szóba. Nagyon szerencsések vagyunk, mert elsőre sikerült, és most másodjára is próbálkozunk" – fogalmaz Salamon Adrienn.
"Amikor mindezt diagnosztizáltak, iszonyúan kiborultam: igazságtalannak éreztem, hogy folyamatosan jártam az orvoshoz, próbáltam megértetni, hogy nem hisztizek, hanem valódi fájdalmaim vannak, mindent megpróbáltam és mégis itt vagyok" – mondja a betegségen túljutott nő, hozzátéve: "nyilván minden nőt, akinek fáj a hasa menstruációkor, nem lehet megműteni, de én akkor úgy éreztem, sok olyan pont volt a folyamat alatt, amikor kiderülhetett volna".
