Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Angol nyelv, programozás, robotika – szeptembertől saját tantervű délutáni iskolát indít évtizedes táboroztatási tapasztalataira építve egy fiatalokból álló csapat. Megnéztük az első tanévére készülő Funside Schoolt.
„Különböző kutatások szerint a mai gyerekeknek ahhoz, hogy a későbbiekben sikeresen boldoguljanak a munkahelyeiken, olyan készségekre lesz szükségük, amelyeket ma nem biztos, hogy megkapnak az iskolákban. Mi a tantervünk kidolgozásakor épp ezekre figyeltünk: előtérbe állítjuk a kooperáció (az együttdolgozás, közös munka), a problémamegoldás, az önálló gondolkodás fejlesztését, és természetesen az IKT-eszközök használatát, illetve az idegen nyelv (elsősorban az angol) tudást” – mondja Kittka András a Funside Egyesület elnöke az új iskola alapelveiről.
A Gellért téri lakásból kialakított tágas, vidám színekkel díszített, jól felszerelt háromtermes „iskola” egyelőre üres, az első tanév szeptemberben indul. Elsősorban 7-15 éves gyerekeknek kínálnak majd itt délutánonként és hétvégén robotika-, programozás- és angolkurzusokat a fenti alapelvekre figyelve.
Nem épp iskolás környezet
Az egyik szobában, ahol a programozást fogják tanulni a gyerekek, félkörben elhelyezett asztalokon tucatnyi korszerű laptop sorakozik, a falon a vetítőnek kialakított terület, a robotika szobában négy kis asztal, amire – talán a látogatásunk miatt kikészített – legórobot szetteket és összerakható számítógépet helyeztek el.
A nyelvórák helyszíne pedig leginkább egy gyerekszobára hasonlít: a polcokon társasjátékok, könyvek, de van itt heverő is, a speciális, írható falfelület kialakítása még folyamatban van. Látszik, hogy minden egyes tárgy, kép, dizájnelem a barátságos, gyerekbarát környezetről szól. Tulajdonképpen az, hogy ez mégiscsak egy oktatási intézmény lenne, eszünkbe sem jut. Inkább egy játszóház ugrik be.
Tábori előzmények
Az iskolát (amit talán pontosabb szakkörnek vagy tanfolyamnak hívni) annak alapítói, András és felesége, az igazgató, Kittka Eszter nem minden előzmény nélkül hozták létre. A Funside-ról sokaknak a több mint egy évtizede futó budapesti napközis és balatoni bentlakásos táborok ugranak be.
2007-ben indult az első angol-tenisz táboruk 50 gyerekkel a Villányi úton, négy év múlva már bentlakásos balatoni táborokat is szerveztek. Idén a Balatonon heti 250 gyereket táboroztatnak 50 fős tanári gárdával 5 héten keresztül, plusz Budapesten heti 40 gyereket 10 héten keresztül.
A kezdeti angol-tenisz irány is bővült, ma már közel húsz területen gondoskodnak arról, hogy ne csak jól érezzék magukat a gyerekek az egyhetes turnusokban, hanem tanuljanak is valamit. Van már többek között német, magyar mint idegen nyelv „szakirány”, választhatnak a jelentkezők a művészetek (zene, fotózás, videózás), sport (szörf, tenisz, amerikai sportok, lovaglás) és a programozás, robotika között. A tábor annak ellenére egyre népszerűbb, hogy nem mondható olcsónak: közel 80 ezer forintot kell fizetni egy egyhetes (alap)turnusért.
A nyár kevés
„Egy hét is meglepően sokat segíthet például az angolnyelv-tudásban. Sok gyerek ugyan évekig tanulja a nyelvet az iskolában, de azt tapasztaljuk, hogy nem mernek megszólalni. Nekünk az a célunk, ha csak 10 óránk is van, az annyira játékos, beszédközpontú, mozgalmas legyen, hogy ledöntsük ezeket a falakat, hogy a gyerekek előhívják magukból a passzív szókincsüket, és érezzék, hogy ha megszólalnak, az egy jó élmény. Ez alatt a kis idő alatt is lehet óriási változásokat elérni. Ezért is népszerű az angoltáborunk. De azért nyilván megvannak ennek a korlátai” – mondja András.
Egyre többször gondolkodtak azon, és a szülőktől is érkezett a nyomás, hogy továbblépjenek. Ki kellett találniuk, hogy tudnak egész évben ilyen szolgáltatásokat nyújtani, hogy a tanév során hogyan járhatnak a gyerekek a táborokban tapasztalt foglalkozásokhoz hasonlókra. Ez hívta életre a Funside Schoolt.
Mint Eszter hangsúlyozta, ez nem kis vállalás volt részükről, sok mindennek össze kellett állni, hogy nekikezdjenek. De az évtizedes táboroztatási tapasztalatok, a nagyon komoly szűrőkön kiválasztott mintegy félszázas oktatói gárda és a táborok sikere elég bátorságot adott nekik.
A táborok egyesületként működtek (mint a legtöbb magyar tábor), a munkatársak innen kapták a fizetésüket, és ami maradt, azt visszaforgatták a táborok fejlesztésébe. Az iskolához már más típusú gazdasági társaságot, kft.-t kellett létrehozniuk, ami bérli a Gellért téri helyiségeket, fizeti a rezsit, a most nyolcfős tanári gárdát, az adminisztrációt.
De mi van a közoktatásban?
A funside-os csoportok 8 fővel indulnak, az a tapasztalat, hogy ez az ideális létszám a hatékony, beszédközpontú, játékos nyelvtanuláshoz is, és a programozásfoglakozásokhoz is. Hogy miért pont ezt a három területet választották a táborok 20-as listájáról az induló iskolához, talán nem is kell magyarázni: ezek azok a készségek, amelyekre a jövőben a leginkább szükségük lesz a gyerekeknek.
Az sem kétséges, és mint írtuk, ma már a kormányhoz is eljutott a híre, hogy az általános iskolás nyelvtanítás hatékonysága elég aggasztó képet mutat: a nyolcadikos gyerekek fele tud olyan szinten idegen nyelvet, amilyen szinten kellene. Az informatikaoktatás színvonala és jelentősége a közoktatásban szintén csapnivaló. Jobb estben is leginkább elméleti oktatás folyik, ami alapján bemagolják a gyerekek, mondjuk a gép részeit, de programozásról, igazi IKT-kompeteciák megszerzéséről szó nincs.
„A kerettanterv szerint nemcsak az informatika, hanem más tárgyak óráin is használni kellene a számítógépeket, ám rossz magyar szokás szerint az összes az informatikateremben van. Így hogyan érjük el, hogy például földrajzórán a Google Maps segítségével is tanuljanak a gyerekek?” – tette fel lapunknak nemrég a kérdést Horváth Ádám, az IVSZ szakértője.
Hasznos tudás
A funside-os szakmai vezetők által kidolgozott tantervek fő célja a nyelvnél az, hogy a gyerekek ne csak egy távoli nyelvvizsgára készüljenek, hanem hogy meg tudjanak szólalni és meg is értsék, az idegen nyelv nemcsak egy szükséges kényszer, hanem egy számukra is érdekes és hasznos tudás.
„Két év alatt végigvesszük minden szinten azt a 16 fő témakört, amelyek a szóbeli nyelvvizsgákon szóba kerülnek. Minden lépcsőn természetesen magasabb szinten. A 90 percből 80-at beszélünk. Heti 90 perc, két évig még egy középfokú tudáshoz nyilván kevés, de mindenképp elég egy nyelvtudási szintet előrelépni.
A programozásnál a végcél, hogy megtanuljanak a gyerekek valamilyen nyelven programozni.
A robotikakurzusról szólva pedig András be is mutatja az összerakható számítógépet, amit a gyerekek, mintha legóznának, maguk építenek fel, és közben megtanulják annak részeit, működését. A többi asztalon pedig legórobotok vannak, amelyeket nem csak össze kell rakni, hanem először egyszerűbb, később egész komoly programokkal vezérelni is megtanulják őket a gyerekek, akik így tulajdonképpen játszanak egy kicsit, közben észrevétlenül elkezdenek algoritmusokban gondolkodni, ciklusokat felépíteni, később programozni.
Mit tanultak a tantervkészítők a videójátékokból?
Fontos elv az iskolában a játékosítás, azaz a videójátékokból vett, állandó visszacsatolásra és újabb célok kijelölésére épülő motiváció. „Nem jegyeket adunk, hanem minden tantárgynál egy pontrendszert építünk ki, ami alapján a gyerekek maguk is látják, hogyan haladnak, mit kell ahhoz tenni például, hogy – akár otthoni munkával – még több pontot szerezzenek és továbblépjenek. Ha elérnek egy szintet, jön az újabb rövid távú kihívás. A pontrendszer ráadásul a szülőknek is egy jó visszajelzés, hogy nem hiába jár ide a gyerek a tandíjért.
És itt el is érkezünk a szülők számára az egyik fő kérdéshez: mindez mennyibe kerül? A válasz: mindhárom képzés havi díja 13 ezer forint lesz.
Az induló képzések után már most nagy az érdeklődés, gyorsan terjed az iskola híre. Egyelőre elsősorban általános iskolásoknak indul és csak a Gellért téren, de szeretnék felmenő rendszerben kiterjeszteni a középiskolás korosztály számára is, illetve más helyszíneket is terveznek nyitni.
Mint Eszter mondja, mindez nem titkolt céljuk, de nem akarnak túl gyorsan haladni, túl gyorsan nőni. „Elég maximalisták vagyunk, csak akkor lépünk, ha mindenütt tudjuk tartani a magunk által kitűzött színvonalat.” Most az a tét, hogy a jelenlegi helyszín fenn tudja-e tartani önmagát, illetve a kezdeti beruházás (a helyszín bérlése, felújítása, a termek kialakítása, az eszközök beszerzése stb.) visszajön-e.
