Az első házasságkötés szombaton, február 25-én lesz. "Nagyon boldogok vagyunk, és büszkék arra, hogy összeadhatjuk az első azonos nemű párt" – mondta Ksenija Klampfer, a maribori anyakönyvi hivatal vezetője, hozzátéve: ezek a házasságok hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljon egy nyitott társadalom, ahol minden embernek egyenlőek a jogai.

A szlovén parlament 2015 márciusában szavazta meg az azonos neműek házasságát legalizáló törvényt, akkor a jogszabály egyben megteremtette a párok örökbefogadási jogát is. 

A Koalíció a gyerekekért civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a rendeletről. A 2015. december 20-án rendezett referendumon a szlovének többsége elutasította az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező törvényt.

A parlament 2016 áprilisában ismét szavazott a törvényről, amely már nem tartalmazta, hogy a párok gyermeket fogadjanak örökbe.

Lana Gobec, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösség szóvivője szerint a törvény hatálybalépése nagy vívmánynak számít, de továbbra is törekedni fognak arra, hogy teljes legyen az egyenlőség a heteroszexuálisok és azonos nemű párok között. 

Melegjogi aktivisták úgy vélik, még nagyon sok a tennivaló Szlovéniában. A törvény ugyanis nem csak az örökbefogadási jogot, hanem a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét is kizárja. "Az új törvény megold néhány problémát, de nem oldja meg az alapvető problémát, hogy hazánkban minden ember ugyanolyan jogokkal kell rendelkezzen" – hangsúlyozták. 

A 2 milliós, az EU-hoz tartozó Szlovéniában a törvény 2006 óta engedélyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos neműek között, valamint az örökbefogadási jogot, ha az a gyermek valamelyik fél korábbi kapcsolatából származik.