A férfiak többsége a párjától kér tanácsot, ha szokatlan tünetet észlel odalent, szakorvoshoz viszont mindössze az érintettek ötöde fordul. Nem meglepő, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint csak kevesen tudják, kit kell felkeresni ilyen jellegű panaszokkal: minden tizedik megkérdezett szerint a hematológus (vérképző szervek megbetegedéseit vizsgáló orvos) és az ortopédus (mozgásszervi betegségeket vizsgáló orvos) is foglalkozik nemi bajokkal vagy végbéltájéki problémákkal. A szexuálisan leginkább aktív 18-29 éves fiatalok a legkevésbé tájékozottak: minden tizedik megkérdezett a filozófiai irányzatot képviselő fenomenológusokat is férfi problémákkal foglalkozó szakorvosnak gondolja.

Ezzel szemben a férfigyógyászként praktizáló andrológusokról a férfiak fele soha nem hallott, de alacsony a proktológusok ismertsége is: tízből négy férfi sosem hallott még róluk.

Bár a nőgyógyászati szűrések régóta nem számítanak tabunak, a férfi bajokról még mindig csak szemérmesen beszélünk. A hererákról vagy a prosztatarákról tízből négy férfi szégyell beszélni, de ennél is kellemetlenebbnek érzik a nemi betegségeket, például a nemi szervi szemölcsöt vagy a gombás fertőzéseket. A fitymaszűkületet (amiről minden második válaszadó hallgat) a fiatal korosztály tartja a legkínosabbnak: a 18-29 éves férfiak kétharmada titkolja, ha érintett.

Pedig ezek a betegségek a fizikai tünetek mellett komoly lelki megterheléssel is járnak: hátrányt jelenthetnek a munkavégzésben, és minden ötödik válaszadó szerint ellehetetlenítik a szexuális életet. „Ha az orvosok felé kínosnak érzik a betegséget az érintettek, akkor nagy eséllyel a párjukkal sem beszélik meg, ami könnyen tönkreteheti az együttléteket, és magányhoz, depresszióhoz vezethet. A nők ezzel szemben tudatosabbak és nyitottabbak: bár kifejezetten kellemetlen számukra a hüvelygyombáról vagy a hüvelygyulladásról beszélni, a mihamarabbi gyógyulás érdekében többségük megteszi a szükséges lépéseket.” – hívta fel a figyelmet Kántor Nedda, szakpszichológus.

A népbetegségnek számító aranyérbetegség szintén tabu téma a férfiaknál: bár a válaszadók felének volt már aranyeressége, csak tizedük ment el proktológiai vizsgálatra, 12%-uk pedig más orvost keresett fel a panaszaival. A végbéltáji panaszoktól szemérmesek lesznek: egy proktológiai vizsgálat során minden ötödik férfi trágárnak vagy gyerekesnek érzi a panaszokat leíró szavakat, és szégyelli a tüneteket.

"Sokat segíthet, ha beszélünk a dologról, de nagyon fontos lenne az is, hogy valamennyire a társadalom szintjén is beleivódjon az emberekbe. A magyar társadalom egészségkultúrája nem annyira magas. Itthon még egy kicsit obszcén, kicsit malac dolog ez az egész, rettegnek tőle a férfiak, féltik az integritásukat, ezért nem mennek el. Fontos megjegyezni, hogy minél jobban fél az ember, annál problémásabb a vizsgálat is: ha az ember úgy megy el a szemészhez, hogy lehunyja a szemét, az igencsak megnehezíti a dolgot" - mondja Bánfalvi Péter proktológus, aki szerint ritka, de szerencsére egyre inkább előfordul, hogy már a panaszok kezdetén felkeresik a betegek. "Természetes, hogy ha valakinek valamilyen problémája van, azt megpróbálja otthon rendbe tenni, a panaszok egy része magától is meggyógyul, de ha az embernek nem kétnapos problémája van, hanem hosszabb vagy visszatérő, akkor mindenképpen javasolt az orvosi vizsgálat. Személyre szabott kezeléseket tudunk adni, közel sem biztos, hogy műtétre van szükség vagy szenvedni fog tőle az ember: igyekszünk a kialakult betegséget minimális gondokkal megoldani.

A szakértőt arról is megkérdeztük, hogyan lehetne oldani a feszengést, ha szóba kerül a téma. "Reklámszinten már elindult a prosztatarák és a prosztatagyulladás szerepeltetése, ha valamilyen celeb bevállalná, hogy kiáll emellett, szerintem sokkal hamarabb átmenne az üzenet, minthogy egy szakértő azt mondja, kérem, jöjjenek el. A személyes tapasztalatom az, hogy tízből kilenc ember azt mondja, ha ezt hamarabb tudta volna, rég jött volna. Évente több ezer ilyen vizsgálatot végzek, és azt kell mondjam, sok ismerősöm jön hozzám, de arra, hogy mi volt velük, nem szoktam emlékezni. Nem kötöm össze az embert meg a betegséget, az, hogy valaki nekünk a fenekét megmutatja, az olyan, mintha a fülésznek megmutatnánk a fülünket."

„Az említett betegségek felismerése és kezelése kulcsfontosságú, hiszen az érintettek sokszor nem is tudják, hogy mi minden állhat a háttérben. Az aranyérbetegségnek tulajdonított tünetek, mint a vérzés, a váladékozás vagy a nehezített székletürítés vastagbéldaganatra is utalhatnak, ezért különösen fontos a szakorvosi konzultáció és a szakszerű terápia” – teszi hozzá Csatár Éva, proktológus. Ennek tudatában a megkérdezettek fele azonnal orvoshoz fordulna, azok is, akik korábban csak kifejezetten súlyos tünetek esetén kerestek fel szakértőt.

Érdekes, hogy sok férfit a társadalom felől érkező elvárások is visszatartanak a vizsgálattól: közel minden hatodik férfi és a nők 12%-a úgy véli: egy férfi legyen olyan erős, hogy orvosi segítségnyújtás nélkül is kibír bizonyos egészségügyi problémákat.

Sokat ülnek a magyarok az irodában és a mellékhelyiségben is. Nemcsak a tünetekről, de a megelőzésről sem szeretünk beszélni: tízből négy férfi legalább 10 percet, minden tizedik pedig legalább 15 percet tölt a mosdóban székletürítés során, de mindössze 17%-uk van tisztában azzal, hogy a hosszas ücsörgés és erőlködés növeli például az aranyér kialakulásának az esélyét. A mozgásszegény életmód szintén kockázati tényező: a 18-29 évesek közül minden ötödik férfi napi 10 órát ül, minden tizedik megkérdezett pedig rendkívül sokat, akár napi 12 órát is egyhelyben tölt.

Legtöbbször a szokatlan tüneteket sem veszik komolyan a férfiak: a húgycsőgyulladásra is utaló égő, viszkető vizelés esetén a férfiak ötöde egy hét után, minden tizedik megkérdezett pedig csak 2-3 hét után fordul orvoshoz. Hasonlóan tesznek a prosztataproblémára utaló akaratlan vizeletcsepegésnél vagy a végbélkörnyéki viszkető érzésnél is. A nők kétharmada ezzel szemben már 3-4 nap után orvoshoz fordul, ha égő érzést tapasztal, de tízből négyen vizeletcsepegésnél és végbélkörnyéki viszketésnél is napokon belül felkeresnek egy szakértőt.

Sokan ódzkodnak a kezelésektől is, a végbéltájéki problémákra ajánlott kenőcsöket és kúpokat sokan túl macerásnak érzik, különösen akkor, ha a munkahelyükön is időt kell fordítaniuk a kezelésre. "A szakorvosokat az életvitelhez jobban illeszkedő terápiás módszerek miatt is érdemes felkeresni: ma már számos betegség, például az aranyérbetegség tünetei is enyhíthetők tablettával, ami a megkérdezett férfiak csaknem kétharmadának könnyebbséget jelentene a betegség kezelésében” – foglalta össze Bánfalvi.