A tejtermelők tüntetésének, továbbá a már bevezetett és tervezett tejáfacsökkentésnek, illetve Lázár János tejjel kapcsolatos „szakértő” kijelentéseinek köszönhetően az utóbbi hetek egyik legtöbbet említett élelmiszere a tej. Azt még nem tudhatjuk, emelkedik-e majd a fogyasztása, ha majd kisebb adó terheli, de számos pozitív tulajdonsága miatt érdemes lenne gyakrabban a kosarunkba tenni – erről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

1. Elhagyható-e a tej az étrendünkből?

Ha nem küzdünk súlyos laktózérzékenységgel vagy tejfehérje-allergiával, ne mondjunk le a tejről! Ennek számtalan magyarázata van: miközben a tej az egyik legjobb kalcium- és D-vitamin-forrásunk, számos más hasznos tápanyagot is tartalmaz. 1 dl tejben átlagosan 3,4 gramm fehérjét, 1,5-3,6 gramm zsírt, 5,3 gramm szénhidrátot és 48-64 kcal-t (202-267 kJ) energia van.

Emellett A, D, E-vitamint, valamint B1, B2, B12 és C-vitaminokat, niacint és folsavat tartalmaz. Egy liter tejben körülbelül 4 gramm ásványi anyag is van, például kálium, nátrium, magnézium és cink. Kalciumtartalma körülbelül 125 mg deciliterenként, amit azt jelenti, hogy egy bögre tejjel a napi szükséglet egynegyedét már fedezhetjük is.

A tejben és a belőle készült termékekben, így a joghurtban, kefirben, sajtban és túróban megtalálható vitaminok és ásványi anyagok nagyon fontos szerepet töltenek be egészségünkben, az alapvető élettani folyamatok szabályozásában, kifejezetten a csontok fejlődésében és később a csontritkulás megelőzésében – áll a TÉT Platform közleményében.

2. De mi van, ha a tejet mégsem tudom megemészteni?

„A hiedelmekkel ellentétben a tej kifejezetten jól emészthető, a legtöbb diétás étrendben is helyet kap. Legfontosabb szerepe valóban gyermekkorban van, ilyenkor a benne lévő kalcium és D-vitamin hozzájárul az egészséges csontfejlődéshez és növeli az úgynevezett csúcs-csonttömeget is, amely a legfontosabb preventív faktor a XXI. század járványának is nevezett oszteoporózis szempontjából. Éppen ezért fontos az idősek számára is. Azonban a felnőttek egy része téves információk miatt szinte teljesen kiiktatja étrendjéből a tejet, sőt a tejtermékeket is” – állítja Antal Emese dietetikus.

Fazekas István

3. Miért lett hirtelen mindenki allergiás a tejre?

„A legtöbben laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia miatt kerülik a tejet. Bár a laktózérzékenység több ok miatt alakulhat ki és hazánkban a felnőttek harmada erre hivatkozva nem fogyaszt tejet, a valóság az, hogy a diagnosztizált laktózintoleránsok száma ennek mindössze töredéke, 7-10 százalék körüli. A tejfehérje-érzékenyek aránya mindössze 1,5-2 százalék” – összegzi Antal Emese, aki szerint ha nem is kedveli valaki a tejet, a tejtermékeket nem szabad kihagynia az étrendjéből.

4. Igaza van Lázár Jánosnak, amikor azt mondja, hogy ő bizony nem ad tartós tejet a gyerekeinek?

A tévhitekkel ellentétben a tej tápanyagtartalma, pontosabban A- és D-vitamin-tartalma inkább a zsírtartalmától függ, mintsem a hőkezelés módjától. A zsír eltávolításakor (amit fölözésnek hívnak), a zsírban oldódó vitaminok egy része a tejzsírban marad, viszont cserében a tej energiatartalma is jelentősen csökken, ami előnyös lehet például fogyókúra esetén. A pasztőrözés vagy az UHT-eljárás legfeljebb 10 százaléknyi veszteséget okoz a vitaminok mennyiségében, az egyéb tápanyagok és az energiatartalom is változatlan marad, tehát ugyanolyan egészséges a simán pasztőrözött, az ESL-technikával készült hosszabban eltartható, vagy az UHT tej is.

5. Jó, de a bolti tejet biztos felvizezik…

A gyakran említett tévhittel ellentétben a tejet nem is vizezik, illetve tartósítószert, egyéb adalékanyagokat sem tesznek bele. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a fogyasztókhoz kerülő tej csak olyan lehet, amely magán a tejen kívül semmilyen más anyagot nem tartalmaz.

6. De akkor hogy a túróba’ áll el ilyen sokáig?

„A tartósságot a tej a speciális hőkezelésnek köszönheti, amikor egyetlen másodpercre 135 Celsius-fok fölé hevítik a tejet, ami gyakorlatilag minden baktériumot és kórokozót elpusztít benne. A fénytől és levegőtől védő többrétegű csomagolás pedig megakadályozza a romlást. Az UHT tejek kissé eltérő ízét pedig a hőkezelés során beindult fehérje- és szénhidrát-reakciók okozzák.” A köznyelvben gyakran tartós tejként emlegetett italok tehát tartósítószert sem tartalmaznak, hosszú eltarthatóságukat a gyártási technológiának, ipari sterilitásnak köszönhetik.

Korábban ennek a cikkünkben írtunk a laktózérzékenységről, továbbá a többi vélt és valós érzékenységről, illetve a diétás hazugságokról.