Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hogyan került a villamos a Dunába a negyvenes években? Milyenek voltak az ügynöklakások? Kivel karambolozott Rákosi? Kiket figyeltek meg az államszocializmusban? Többek között ezekre és még sok más kérdésre kaphatunk választ egy újlipótvárosi történelmi túrán.
„Sokféle szempontból érdekes Újlipótváros, most egy olyan történelmi túrát szerveztünk, ahol az államszocializmus titkait, helyszíneit és legendás személyeit idézzük meg” – mondta Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? csoport vezetője vasárnap, az Aczél György nyomában Újlipótvárosban című séta indításán.
A túrán körülbelül két óra alatt bejárjuk a Szent István park, Pannónia utca, Pozsonyi út környékét, ahol épületek, emléktáblák és szobrok jelölik a megállóinkat. Végül egy néhai ügynökházba is betérünk, de erről majd később.
Falra festett párttitkárok
Többek között ellátogatunk a Képviselői Irodaházba, ismertebb nevén Fehér Házba. Az épület három, az ostrom alatt megsérült ház helyén, a negyvenes évek második felében épült; ekkor csupán annyiban különbözött a mai külsejétől, hogy Rákosi Mátyás arcképe és a kommunisták által használt sarló-kalapács díszelgett a homlokzatán.
A földszinten viszont ma is megtekinthető az Aczél György által megrendelt Munkásállam című Bernáth Aurél-festmény. A giga secco az akkori MSZMP KB irodaházának „legszebb ékköve” volt, a korabeli hétköznapokat mutatja be. Kádár mindennap megcsodálhatta magát a képen, rajta kívül Aczél György és állítólag a halálra ítélt Nagy Imre is feltűnik a gigantikus alkotáson. A festmény számos ironikus momentumot rejteget. Például érdekes, hogy a zsánerképen alig dolgozik valaki. „Több helyen pedig félreérthetetlen szexuális utalásokat találunk” – teszi hozzá Merker. A rendszerátváltás után a képet egy függönnyel takarták le, azonban 2004 óta újra látható.
A Margit hídnál is több legenda elevenedik meg. Többek között megtudhatjuk, hogyan robbantották fel a hidat a második világháború alatt. A véletlen szerencsétlenség számos ember életét követelte és egy villamos is a Dunába zuhant. A járművet később kihalászták és a következő demonstratív felirattal közlekedett később a városban: „Amikor a fasiszták a Margit hidat felrobbantották, ez a szerelvény a Dunába zuhant”. Érdekesség: ugyan már 1945 nyarán elkezdték kiemelni a roncsokat, de például a vízbe esett kőszobrokat nem halászták ki, egészen a mostani felújításig lehetett alacsony vízállásnál látni bizonyos részeit.
Akiket megfigyeltek
A Margit híd másik oldalán, az újpesti rakparton a szebb napokat látott, valamikori BM-éttermet nézhetjük meg. Az hatalmas épület ma lakatlan, nem használják semmire, az ablakok el vannak sötétítve. Így csak elképzelni tudjuk, hogyan is festhetett a pártközpont dolgozóinak elit menzája, ahova az átlagemberek természetesen be sem tehették a lábukat.
Az 1956-os forradalom után Újlipótvárosban tartották az „Imre Katalin” kör találkozóit. A Kádár-rendszerben komoly ellenségképet láttak bennük, évtizedekig állandó megfigyelés alatt álltak. A pártvezetés attól tartott, hogy illegális kommunista pártot fognak szervezni. „Azonban úgy tűnik, a feltételezések alaptalanok voltak. A korabeli jelentésekből kiderül, tulajdonképpen egy irodalom és politika iránt érdeklődő, baráti társaság volt” – magyarázza Merker. A környéken lakott Bence György is, a Demokratikus Ellenzék egy meghatározó alakja, aki szintén nemkívánatos személynek számított a szocializmusban.
Rákosi luxusautói
A Belügyminisztériumnak nem csak külön étkezője, de garázsa is volt a Pannónia utcában, az épületet egyébként ma a rendőrség használja. A pártvezetők, annak ellenére, hogy hivatalosan elítélték az „imperialista termékeket” előszeretettel vetettek maguknak nyugati luxusautókat, Rákosiék leginkább a Chevrolet-t és a BMW-t kedvelték. Miközben a Kádár-korszakban az átlagembereknek éveket kellett várni a Skodákra, addig a vezetők általában Mercedeseket használtak.
Egy a korra jellemző történet, hogy egyszer Rákosi karambolozott Koch Hugóval, a Meinl Gyula Rt. Műszaki igazgatójával, akit rögtön az Andrássy út 60.-ba vittek, majd Recskre internálták. „Pedig nem a gyárigazgató volt a hibás. Rákosi sofőrje eredetileg nem tudott autót vezetni, egy tüdőlövéses partizán volt, csak a politikai megbízhatóság miatt alkalmazták” – meséli a túravezető.
A séta egyik legizgalmasabb pontja, amikor a bejutunk abba a házba, ahol korábban ügynöklakások voltak, illetve vélhetően a titkos légyottok is itt bonyolódhattak le. Fény derül arra is, hogyan lehetséges, hogy valaki a Pozsonyi úton más házból jön ki, mint ahova belépett.
A túra Aczél György lakását is érinti, amely állítólag tele volt könyvekkel és művészi alkotásokkal. „Lent a kapualjban ki kellett alakítani egy fülkét a kormányőröknek, bár ezt ő nagyon utálta. De nem volt mese, őrizni kellett, úgyhogy akkoriban ez volt az egyik legbiztonságosabb ház Pesten” – teszi hozzá Merker, egyik interjúalanyát idézve.
Hol loptak radírt az Iskola a határon szereplői?
Hogyan hallgatta ki Aczél György Rákosit 1962-ben?
