Több mint hatvenezer céget szorít a határidő
Másfél hónapja maradt annak a 63558 kft.-nek, amelyek még mindig nem emelték meg alaptőkéjüket. Egy blog összegyűjtötte milyen lehetőségeik vannak a március 15-i határidőig.
Másfél hónapja maradt annak a 63558 kft.-nek, amelyek még mindig nem emelték meg alaptőkéjüket. Egy blog összegyűjtötte milyen lehetőségeik vannak a március 15-i határidőig.
Március 15-én lejár a kft.-kre vonatkozó kötelező törzstőke emelésének határideje, azonban nem csak a hiányzó 2,5 millió befizetése az egyetlen megoldás. Az Adózóna mutatja, milyen lehetőségek közül választhatnak a cégvezetők.
Sok cég vergődik tagi kölcsöne miatt, például a végelszámolást is lehetetlenné teszi, hiszen tartozással rendelkező céget így nem lehet megszüntetni. Azonban Kft.-k esetében van rá mód, hogy fájdalommentesen megszabaduljon cége nem kívánt terheitől.
Lehetetlenné vált, hogy a hitelező bank nemfizetés esetén birtokba vegye és újraértékesítse a gépjárművet. Az autóhitel szerepét a lízingelés veszi át a piacon.
Javítást, cserét már a gyártótól, a kereskedőtől is lehet kérni.
Az új polgári törvénykönyv nagyobb szabadságot ad a cégvezetők kezébe, ugyanakkor nő a vállalatvezetők és a hitelezők felelőssége, míg a kiszolgáltatott fogyasztókat extra szabályok védik. A kódex új üzletágakat is teremt a tőkeerős vállalkozásoknak, mint például az angolszász gyökerű bizalmi vagyonkezelés. Sárközy Tamás jogászprofesszorral az új Ptk. gazdasági és társasági jogi részéről beszélgettünk.
Az új Ptk. a vezető tisztségviselők (ügyvezetők, igazgatósági tagok) felelősségével kapcsolatosan az eddigiektől eltérő, új szabályokat vezet be. Bár az új szabályozás sok kérdést vet fel, és sok múlik a kialakuló bírói gyakorlaton, ezt az új szabályt a sajtóban megjelent tévedések alapján vélhetőleg félreértelmezi a közvélemény.
Március 15-től megváltozott a betéti társaságok képviselete is, az új szabályozás kimondja, hogy a kültag nem lehet a cég képviselője.
Nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), csak "a megszilárdult bírói gyakorlat került bele az új kódexbe" - ismételte meg a a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), amely szerint tévesek a változtatásról a sajtóban megjelent állítások.
A Polgári törvénykönyv módosítása hamarosan új üzletágakat teremt Magyarországon. Ezek közül most egyet mutatunk be, a bizalmi vagyonkezelést.
Nem kell feltétlenül lázas tőkegyűjtésbe kezdeniük a kis cégek tulajdonosainak, hogy megfeleljenek az új polgári törvénykönyv hatszoros tőkekövetelményének. A jogszabályban ugyanis maradt egy menekülési útvonal, amit jól kihasználhat a tipikus magyar kft.
Nagy jelentősége lehet a szólásszabadság szempontjából az Alkotmánybíróság keddi határozatának, amely törölte az új Ptk.-ból a közszereplők bírálhatóságát korlátozó egyik fordulatot. A testület szűk többséggel meghozott döntése iránymutatást is tartalmaz, hogyan kellene kezelni a hasonló eseteket, és nem csak megőrzi, de tovább is fejleszti azt az elvet, hogy a politikusoknak többet kell tűrniük.