Ahogy a sportolók adják át egymásnak a stafétabotot, úgy viselkednek különböző idegsejtcsoportok az agyban, gondoskodva arról, hogy ne együnk se túl sokat, se túl keveset.
Szórakoztató és tanulságos film készült a Bélügyek című sikerkönyv szerzőjével arról, hogy milyen élőlényeknek ad otthon a szerveztünk, és miért fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ők is jól érezzék magukat.
Két nagy presztízsű brit balettiskolában a beszámolók szerint mérgező légkör uralkodott, ami miatt sok tanuló étkezési zavarral és mentális problémákkal küzdött.
A YouTube mostantól jóval szigorúbban veszi az étkezési zavarokkal kapcsolatos tartalmakat, így azokat is csak a 18 éven felüliek nézhetik meg, amelyek oktató szándékkal készülnek.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint az evészavarral küzdő betegek agyának bizonyos területein sokkal kevesebb a dopaminreceptor, mint az egészségeseknél. A felfedezéssel új gyógymódokat fejleszthetnek ki.
Az angliai szakemberek szerint a parosmia nevű állapot miatt a gyerekek szaglása hibássá válik, ami miatt az ételektől is megundorodhatnak.
A kamaszok étkezési szokásai eltérőek, de serdülőkorban több fázison is keresztülmehetnek, válogatóssá válhatnak, vagy rendszertelenül étkeznek. Néhányuknál evészavar alakul ki. Mit tehet ilyenkor a szülő?
Sokan keresnek a népszerű videómegosztón fogyási tippeket, „akár egészségteleneket is”.
Étkezési zavarokról beszélgettünk a hvg.hu podcastjában Forgács Attila gasztropszichológussal.
Étkezési zavar lehet az is, ha túl egészségesen akarunk táplálkozni. Az emberek 1-2 százalékát érintő fura betegség neve orthorexia nervosa – írja az e heti HVG.
A 23 éves, súlyos betegséggel küzdő brit Sophie azt nyilatkozta: annyira fél az elhízástól, hogy a főzés alatt nem mer bemenni a konyhába, nehogy belélegezze a kalóriákat.
Semmi mást nem volt hajlandó fogyasztani egy most 37 éves brit nő három évtizeden keresztül, csak tükörtojást sültkrumplival. Végül egy terapeuta segítségével már zöldségeket is eszik.