A választási kampány alatt nem lehet népszavazáshoz aláírásokat gyűjteni, de június 9-e után a kérdés benyújtója, az LMP elkezdheti ezt.
Azt vizsgálja az Európai Bizottság, hogy a magyar állami építési beruházásokról szóló törvény nem sérti-e az EU-jogot. Április végéig várnak válaszokat a kormánytól.
Belátták, hogy az egyszerűsített bejelentés „nem vált be”, a reklámhordozókkal kapcsolatban kifejezetten szigorít majd a szabályozás, a tervtanácsi rendszernek pedig három szintje lesz.
Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.
A főpolgármesternek nem tetszik, hogy az építési tárca magához vonná a nagyobb önkormányzati forrású beruházások levezénylését.
Az építési törvény előírja, hogy szeptembertől a kivitelezőknek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, de a vállalkozók egyelőre nem értik, hogy fog ez működni.
Gyorsan építtetne sok lakást a kormány, amihez hozzászabták az építésügyi szabályozást is. Nem lesz többé gond, ha a kőműves kicsit félremér, vagy valamit odébb rak, az építmény pedig beárnyékolja a szomszéd ablakát. Vagy ha épp olyan ronda az egész, hogy a helyi főépítész csak éjszaka, becsukott szemmel mer majd mellette elmenni.
Az építési törvény tervezett módosítása szerint kitilthatnák a hajléktalanokat a közterületekről; a hajléktalan ellátó szervezetek szerint ez nem jó megoldás, mivel nincs elegendő férőhely a szállókon.
Az építési törvény tervezett módosítása szerint szabálysértést követ el és megbírságolható az, aki a közterületet nem arra a célra használja, amelyet a jogszabály meghatároz, hanem például ott lakik vagy alszik - a törvényjavaslat a Belügyminisztérium honlapján jelent meg.