Már a mesterséges intelligenciára alapuló szolgáltatások nevével is visszaélnek a támadók, egy milliós követőbázissal rendelkező Facebook-oldalt is felhasználtak erre – a cél a kártevők telepítése volt az áldozatok gépére.
A Facebook-profilját is ellophatják annak, aki bedől az egyik adathalász átverésnek, amely figyelemfelkeltő bejegyzésekkel terjed.
Csomagolássérült iPhone 14 Pro Max készülékeket kínálnak irreálisan olcsón a csalók, ehhez ugyanakkor ki kell tölteni egy kérdőívet, és ki kell fizetni 700 forintot egy kétes felületen – számos tekintetben sántít a legújabb facebookos átverés.
A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat friss jelentése szerint újfajta csalási módszer terjed a Facebookon, amelyben egy bank hamis profiljával tévesztik meg a gyanútlan ügyfeleket. Ugyanakkor a bevált taktikákat sem dobják sutba az internetes bűnözők, csupán új köntösbe öltöztetik időről időre, hiszen jól kereshetnek a hiszékeny emberek átverésével. A szakértők összegyűjtötték a közösségi médiában jelenleg leggyakrabban alkalmazott átveréseket, hogy segítsenek elkerülni a veszélyeket.
Az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett álcázott (hidden) reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint ezek nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.
A Magyar Posta után most az egyik legnagyobb hazai webáruház nevével élnek vissza csalók.
A mesés élet reményében ment Nigériába egy amerikai nő, ám rövid idő után kiderült: megvezették. Egy jól ismert facebookos csalás áldozata lett.
A koronavírus-járvány miatt egyre több a vásárlók jóhiszeműségét kihasználó hirdetés, melyekről a közösségi médiában is hírt adnak – gyakran arccal és névvel megszégyenítve a csalókat. Viszont az utóbbi kategóriába soroltak között olyanok is akadnak, akik semmi rosszat nem követtek el.
Alighanem a koronavírus okozta gazdasági (vész)helyzet sarkallta az álhírgyárosokat arra, hogy újabb átveréssel próbálják meg rászedni a magyar internetezőket. Hogy hányat sikerült, azt nem tudni, de a kapcsolódó “hír” szélsebesen terjed.
A címben feltett kérdésre határozott nem a válasz, a Twitteren terjedő képek és videók azonban mégis ezt állítják. Akik terjesztik, nem akarnak mást, csak másokat hergelni.
A kamuhírek szerzői az év minden percét arra áldozzák fel, hogy valótlanságokat terjesszenek, és ez alól az ünnepi időszak sem kivétel. Két most terjedő átveréssel újra az időseket próbálják becsapni.
Van némi valóságalapja, az időzítést és a tálalást figyelembe véve mégis erősen megtévesztőnek tekinthető a népszerű álhíroldalak közül többre is kikerült nyugdíjprémiumot anyag.