Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Még Romániában és Bulgáriában se ilyen alacsony az uniós átlaghoz viszonyított árszínvonal.
A régióban a lengyelek szinte mindenben a legolcsóbbak, de Magyarországon sok termék ára van jóval az uniós átlag alatt, egyedül az olajok és a zsírok számítanak drágának nálunk. Az EU legdrágább országa nem meglepő módon Dánia – derül ki az Eurostat adataiból. A legnagyobb eltérések a dohányáruk piacán vannak Európában.
Ruhát tavaly sehol nem lehetett olyan olcsón kapni, mint nálunk, de olcsó az alkohol és a cigaretta is. Élelmiszert viszont drágábban vehetünk, mint a környező országokban.
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Az Eurostat csütörtökön publikálta az EU országaira vonatkozó árszínvonal statisztikáit. E szerint Magyarországon a fogyasztási javakra és szolgáltatásokra vonatkozó árszínvonal az uniós szint 60 százalékának felel meg. Hazánknál mindössze csak három alacsonyabb árszínvonalú ország van a 28 tagú blokkban.
Az Unió árszínvonalához képest Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, és Dániában kell az embereknek a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Magyarország, ahol az árak az uniós árszínvonal 60 százalékát érik el, hátulról a negyedik a rangsorban.
A leszakadókon csak az állam segíthet, és önmaguk.
Szinte biztos, hogy 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a minimálbér összege, ezzel pedig átlépünk egy bűvös határt. Pró és kontra érvek is vannak a béremelés mellett, ám egy kérdés ilyenkor biztosan felvetődik: mennyire reális a magyar gazdaság teljesítményéhez képest a jelenlegi bérszínvonal? Többet kellene keresnünk, netán keresünk is, csak a hivatalos statisztikákban ez nem látszik? A válaszokat a versenyképesség, foglalkoztatottsági szint és a feketemunka területén kell keresni.
Segítséget nyújthat a nyaralás megtervezéséhez az Eurostat friss statisztikája, melyben az egyes uniós tagállamok árszínvonalát hasonlítják össze. A legolcsóbban Bulgáriában jöhetünk ki a pénzünkből, a legmélyebben viszont az északi államokban kell a zsebünkbe nyúlnunk.