A szerkesztőségek azután tettek közzé közös állásfoglalást, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „vizsgálati jelentést” tett közzé az Átlátszóról, ami inkább politikai vádirat.
Az indoklás szerint várták a Dél-Amerikából érkező jelentéseket.
Kérdés maradt viszont, hogy a vád tárgyát képező, 2020 novembere és 2021. január vége közötti cselekedeteit Donald Trump hivatalos minőségében követte-e el. Erről az alacsonyabb szintű bíróságnak kell döntenie.
Magyarország és Szlovákia nem szerepel az aláírók között. A többi EU-tagállam igen.
Azt állítják, az MLE megkerülte tagságát állásfoglalásai kiadása során, így akkor is, amikor Novák Katalint kérték, vétózza meg a „szuverenitásvédelmi" törvényt.
„Tiltakozunk az ellen, hogy egy aláírás nélkül megjelenő, homályos utalásokkal teli közleményben tudassák velünk az Egyetem hírnevét és megítélését alapjaiban meghatározó ügyet lezáró vizsgálat eredményét. Ez méltatlan az Egyetem közösségével szemben" – írják többek között.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint hiányzott az állásfoglalásból Izrael önvédelemhez való jogának rögzítése.
Állásfoglalást adott ki a magyar kormány akkugyárnagyhatalmi törekvéseivel kapcsolatban az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. Figyelmeztetnek a kockázatokra, komplex megközelítést, nagyobb nyilvánosságot, érdemi adatokon alapuló szakmai vitát várnak, amihez segítséget is felajánlották.
Az ügyben már több szervezet is megszólalt, ám a Magyar Mozgókép Fesztivál vagy a Nemzeti Filmintézet részéről mindeddig nem érkezett reakció.
A magyar külügyminiszter látogatása az Európai Parlament állásfoglalása szerint ellentétben áll a vonatkozó uniós politikával.
A Tudományos Akadémia vezetősége állásfoglalásában kitért arra is, hogy a pedagógusok bérét a diplomás átlagbérhez kell igazítani, illetve a testület a közoktatás színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a tanárok szakmai autonómiát kapjanak.
Mentünk egy kört a legismertebb felületeken, de hiába: az állásfoglalásnak se híre, se hamva.