400 állatkölyköt mentettek meg a spanyol hatóságok – videó
Főként kutya- és macskakölyköket foglaltak le egy illegális állatkereskedő hálózattól.
Főként kutya- és macskakölyköket foglaltak le egy illegális állatkereskedő hálózattól.
Jó ideje vannak feszültségek a lengyel kormánykoalícióban, a robbanáshoz az apropót szolgáltatta az állatvédelmi törvény körüli vita.
Állatokat boncoltak fel egy keszthelyi gimnázium biológia-szakkörében, előfordult, hogy kiscsibéket élve daraboltak a diákok – derül ki a hvg.hu birtokába került videóból. A foglalkozásokra már 13 éves kortól jártak gyerekek, sőt a szomszédos katolikus általános iskola tanulóit is bevonták. Amint elkezdtük felderíteni az ügyet, a szakkört vezető tanár hirtelen távozott az iskolából, a tankerület vizsgálatot indított, az állatvédők büntetőfeljelentést tesznek. A videó alapján maguk a diákok is megsajnálták olykor a „még csipogó” madarat boncolás közben. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy cikkünk tartalma felkavaró lehet.
Hiába kínozza, éhezteti vagy tartja szűk ketrecbe zárva állatait egy tulajdonos, az elfogadott állatvédelmi törvény ellenére jó eséllyel ma is büntetlenül megúszhatja az ilyen magatartást. A legsúlyosabb büntetés is felfüggesztett szabadságvesztés volt, így az állatmentők évek óta tehetetlenül nézik, ahogy a legdurvább állatkínzások elkövetői kisétálnak a bíróságról. A bírók állítólag egymásra várnak, senki nem akar forradalmár lenni, aki valódi precedenst teremt az állatok ügyében. Az állatok ráadásul dologként vannak kezelve, nem jogalanyok, így jogaikat más sem érvényesítheti helyettük.
„A közigazgatás nem tud lépést tartani az emberek állattartási kulturálatlanságával”, ez lehet az oka, hogy bár az állatvédelmi törvény 2011. novemberi módosítása nyomán szerdától hatályba lépett kormányrendelettel szigorodtak az állattartásra vonatkozó szabályok, ezek betartatására egyelőre nincs ötlet.
Az önkormányzatok többségét nem érdekli különösebben az ebadó; több testület is megvitatta a kérdést, de a bevezetés mellett csak néhány döntött - derül ki a Napi Gazdaság összeállításából.
Ebrendészeti hozzájárulás néven a parlament január 1-től - az állatvédelmi törvény módosításával - bevezette az ebadót, amit a helyi önkormányzat vet ki, és alapesetben nem haladhatja meg az évi 6 ezer forintot.
Az állattartásról szóló törvény módosításának általános vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal végződött a parlament keddi ülésnapja.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavalyi évi jelentésének általános vitájával kezdi meg mai munkáját az Országgyűlés.
Az állatvédelmi törvény módosítására benyújtott előterjesztés szerint az önkormányzatoknak ebadót kellene szedniük, amelynek egy része hozzájárulna működőképességükhöz és egyben új munkahelyeket is teremtene.
Önkormányzati ebadó bevezetését, a kölyökkutyák kikötésének tiltását, az állatvédelmi bírság drasztikus emelését, a kutyák fülkorrekciós műtéteinek betiltását, valamint a veszélyesnek minősített ebek nem fajta, hanem viselkedés szerinti meghatározását tartalmazza egyebek mellett az állatvédelmi törvény, illetve az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításának hétfőn nyilvánosságra hozott tervezete.