Évek óta végeztek boncolásokat, illetve „kémiai kísérleteket” a keszthelyi Vajda János Gimnázium biológia-szakkörében, a foglalkozásokra a hatosztályos gimnázium 13-18 éves tanulói jártak. A szakkörön folyó kísérletek rég hírhedtek voltak az iskolában, köztudott volt, hogy különféle állatokat, illetve azok testrészeit boncolják fel, ami egyes diákokat vonzott, mások viszont inkább messzire elkerülték a foglalkozásokat. Ugyanakkor egyetlen dokumentált esetről tudunk, amikor egy felháborodott szülő panaszt tett, amiért iskolai szervezésben egy ilyen boncoláson kellett volna részt vennie általános iskolába járó gyermekének.

Az ügy miatt az állatvédőkhöz forduló forrásunk korábban ebben az iskolában tanult, de állatszeretete miatt nem járt a szakkörbe, ugyanakkor a foglalkozásokon részt vevő tanulótól szerzett információkat arról, mi folyik ott pontosan. Informátorunk nevét kérésére nem tüntetjük fel, ugyanakkor vállalta, hogy akár az állatvédők által kezdeményezett rendőrségi eljárásban is tanúskodik. Szerinte ugyanis megengedhetetlen, hogy évek óta, iskolai keretek közt kínoznak és pusztítanak el saját kezűleg állatokat, miközben ennek szükségszerűségét egy hatosztályos gimnáziumban nyilván nem indokolja semmilyen kutatási vagy más fontos cél.

Áramot vezettek a békába, kiscsibét boncoltak

Állítása szerint a keszthelyi gimnazisták a legkülönfélébb állatokat boncolták fel az évek során: nyulat, skorpiót, gőtét és papagájt, tengerimalacot vagy egy vaddisznó fejét. Állítólag előfordult, hogy a tanár „egy élő denevért hozott be” nekik, ennek a későbbi sorsa nem derült ki. Korábban egy szintén még életben lévő albínó karmosbékába azért vezettek áramot, hogy így vizsgálják a reflexeit.

Az egyik tanulótól úgy értesült: az, hogy a boncoláshoz-kísérletezéshez mit használtak, csak azon múlt, hogy a biológiatanár éppen mit tudott szerezni, illetve adott állat mennyibe került. A segítségével került a birtokunkba egy videó is, amit mobiltelefonnal maguk a szakkörbe járó diákok készítettek, ez alátámasztja, hogy a felboncolt állat olykor még élt a procedúra közben. A felvételen egy közvetlenül kikelés előtt lévő, így gyakorlatilag teljesen kifejlett csibét fordítanak ki a tojásból a gimnazisták, jól láthatóan tátog, lélegezni próbál. A majdnem három perces anyagot részletesen ismertetjük, de szándékosan nem közöljük, mert állatszerető olvasóink számára túlságosan megrázó lehet.

A videón végig hallható a diákokat instruáló férfi hangja, forrásunk beazonosítása szerint ő a szakkört tartó biológiatanár, dr. Gidó Zsolt. Több forrásunk sem emlékezett rá, hogy korábban lettek volna boncolások az iskolában, állítólag ezt a típusú természettudományos foglalkozást ez a tanár rendszeresítette nagyjából 3 éve. Az iskola honlapján a tantestület tagjaként a neve mellett területeként az szerepel: „biológia, laboráns”.

„Jaj, csipog” – „Nem csipog, csak fulladozik”

Hogy a gimnáziumban miért is volt szükség „laboráns”-ra, az nem derült ki, korábban oda járó informátorunk szerint köztudott volt, hogy a tanár "ilyen érdeklődésű". A videóból úgy tűnik ki, hogy az ismeretterjesztés volt a célja, a diákokat instruálja, biológiai összefüggésekre hívja fel a figyelmüket, okítja.

Csak éppen közben az élve boncolt kiscsibék pusztultak bele a tudományos kísérletezésbe: a videóból egyértelmű, hogy a csipesszel, ollóval a gimnazisták dolgoznak, a tanár iránymutatásának megfelelően például levágják a burkot a majdnem teljesen kifejlett kiscsibéről, majd leválasztják a további részeket. Hallani, hogy még fel is hívja a figyelmet rá, hogy már azért nem úszik magzatvízben, mert már nem „kis embrió”, nemsokára kikelne. Így amikor a véres felületre teljesen kifordítják a burokból, egy vékony lány hang még fel is kiált, hogy „jaj, csipog”, majd megállapítják, hogy még „rugdos”.

„Tök mindegy, úgyis elvérzik már szegény” – mondja a tanár a felvételen, majd egy fiú felkiált, hogy

„juj, ez elég morbid!”

Közben az oktató még oda is hívja a többieket – „gyertek, fiúk” –, hogy nézzék meg ezen a példányon a még jól látható ereket, és amikor az egyik tanuló megint szóvá teszi, hogy csipog, azzal javítja ki, hogy „nem csipog, csak fulladozik”.

hvg.hu

A felvételből az érződik, hogy miközben a diákok végrehajtják a szakköri feladatot, közben többször kifejezik, hogy sajnálják az állatot. Ezt mutatja, hogy valóban morbid módon, miközben boncolják vagy az ereit piszkálják,

többször megsimogatják az állat fejét.

A Vajda János Gimnázium hatosztályos rendszerű intézmény, így 13 éves diákjai is vannak, de egy másik általános iskolának is lehetővé tették, hogy részt vegyenek Gidó természettudományos szakkörein. Arra nézve nincs információnk, hogy ez több esetben így történt-e az elmúlt években, de egy dokumentált esetben a közeli Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola tanulói számára biztosan megszerveztek egy ilyen foglalkozást tavaly októberben.

Anyu, ne aggódj, „él a malac”

Sikerült beszélnünk egy szülővel, akinek a gyermeke ebbe az évfolyamba jár, ő féltve kérte, hogy nevét ne tüntessük fel. Elmondta, hogy korábban nem hallottak hasonló programról a katolikus iskolában, de tavaly ősszel a 8. osztályos gyereke azzal jött haza, hogy mennek a gimnázium laborjába, ahol egy élő tengerimalacot fognak felboncolni. „A döbbenetet és az irtózást láttam rajta, hiszen szereti az állatokat. Érthetetlen, hogy az ilyen korú diákoknak hogyan találhatnak ki ilyen programot” – mondta.

Úgy tudjuk, a már megszervezett program az utolsó pillanatban maradt el, mert az egyik fiú édesanyja írásban panaszt tett. Forrásunk erről onnan értesült, hogy a gyereke üzenetet küldött neki, amiben lelkesen újságolta, hogy „él a malac”.

Információink szerint a felháborodott szülő ebben a katolikus iskolának címzett levelében kategorikusan megtiltotta, hogy a gyereke nemhogy részt vegyen, de akár csak nézze állatok felboncolását. Állítólag arra hivatkozott, hogy ez bizonyos oktatási célból, például egy orvosi egyetemen indokolt lehet, de ezt a tizenéves korosztályt nem szabad ennek kitenni, főleg nem egy szeretetre nevelő, vallási intézmény szervezésében.

Forrásunk szerint utólag kiderült, hogy azért több szülőnél is kiverte a biztosítékot a sajátos oktatási esemény, a Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola pedig utólag már úgy látta, hogy a jövőben hasonló programokról előre egyeztetni fognak a szülőkkel.

Ugyanakkor az igazgató és az érintett szaktanár álláspontja szó szerint az volt, hogy a

„tanórai kereteken belül végzett és irányított boncolást szakmailag és pedagógiailag elfogadhatónak tartjuk”.

Kérdéseinkkel megkerestük a keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatóját, Szörényi Zoltánt, mivel azonban a Klebelsberg Központ alá tartozó, állami fenntartású intézményről van szó, a Nagykanizsai Tankerületi Központ vezetője válaszolt.

Kérdésünk után nem sokkal távozott

Magyar Ferenc tankerületi igazgató részletes kérdéssorunkra azt közölte, hogy az ügyben „átfogó vizsgálatot indítottak”, és csak ennek lezárása után tudnak pontos tájékoztatást adni a történtekről. A tankerületi igazgatóval ezt követően többször egyeztettünk telefonon, mindig türelmet kért, de végül két hét alatt semmilyen érdemi választ nem kaptunk.

Nem sokkal az után, hogy kérdőre vontuk a gimnáziumot, illetve felettes szervét, gimnáziumi forrásból úgy értesültünk, hogy dr. Gidó Zsolt váratlanul eltűnt az iskolából. Állítólag annyira hirtelen, hogy volt diák, akik csak abból tudta meg, hogy elmaradt az ő órájára meghirdetett dolgozat.

A boncolásokra vonatkozó kérdéseink és az elindult vizsgálat, valamint a tanár hirtelen távozása között viszont valószínűleg kapcsolat van. Ugyanis miután a tankerületi igazgató a kifejezetten erre vonatkozó kérdésünkre már nem is reagált, nem újságíróként, hanem egyszerű szülőként felhívtuk a gimnáziumot dr. Gidót keresve. A tanári szobában a telefonra válaszoló kolléga udvariasan sajnálkozva arra hivatkozva nem tudta már adni, hogy „tegnapelőtt óta már nem dolgozik ott”. Ennek okát nem árulta el, arra szerinte csak valamelyik vezetője mondhatna bármit, annyit árult el még, hogy már intézik a pótlását.

Nem sokkal később Szörényi Zoltán igazgató – ahogy első megkeresésünkkor – a tankerületre hivatkozva nem nyilatkozott ugyan, de annyit megerősített, hogy dr. Gidó Zsolt „közös megegyezéssel” valóban távozott az intézményből.

Bár ennek okát ő sem árulta el, sikerült találnunk két olyan, Keszthelyhez közeli általános iskolát, ahol a gimnáziumból távozott biológiatanár álláslehetőség után érdeklődött. Az egyik igazgatója – nevének mellőzését kérve – elmondta: dr. Gidót még nem vették fel, csak az első egyeztetéseken vannak túl. Viszont megtudtuk tőle, hogy maga a pedagógus tájékoztatta arról, hogy azért kellett eljönnie előző munkahelyéről, mert boncolásokat végrehajtó szakköröket szervezett a diákjainak a Vajda János Gimnáziumban.

Természetesen szerettünk volna közvetlenül is beszélni a tanárral, azonban mindenhol megtagadták az elérhetőségét, ilyet sem a világhálón, sem korábbi tanítványán keresztül nem sikerült szereznünk.

Update: A tanár elismerte, hogy néhány esetben nem a "munkaterv szerint" tartotta a szakkört

Cikkünk megjelenését követően, csütörtök délután megérkezett Magyar Ferenc tankerületi igazgató válasza, e szerint az átfogó vizsgálat során "a tanár elismerte, hogy néhány szakköri foglalkozáson, nem a leadott pedagógiai munkatervben leírtaknak megfelelően járt el". Azt nem részletezik, hogy ez az élve boncolt kiscsibékre vonatkozik-e, illetve a többi, köztük az árammal végrehajtott kísérletre.

Utólag azt is megerősítették, hogy a tanár valóban már közben távozott az intézményből, a saját kérésére. "A pedagógus a vizsgálat ideje alatt kérte  közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését, melyhez az intézményvezető és a fenntartó Nagykanizsai Tankerületi Központ is hozzájárult" - közölték.

A tankerület teljes válaszát itt elolvashatja!

Büntetőeljárást kezdeményeznek az állatvédők

„Rendőrségi feljelentés teszünk, mert egyértelműen állatkínzásról van szó, ráadásul szervezetten, iskolai keretek között. Ami azért is elkeserítő, mert más szervezetekhez hasonlóan rendszeresen próbálunk eljutni sulikba, sőt még óvodákba és bölcsődékbe is, hogy segítsünk felelős állattartásra nevelni a gyerekeket” – mondta Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület elnöke.

Az ügyet felkaroló szervezet munkatársa aggályosnak nevezte, hogy a keszthelyi iskolákban pont az ennyire fiatal, befolyásolható tizenéves korosztályt buzdították állatok felboncolására. „Elkeserítő, hogy a szülők nem tettek emiatt tömegesen panaszt, bár nyilván félnek attól, hogy emiatt kiszúrhatnak a gyerekükkel. Ezzel szemben viszont tapasztaljuk, hogy sok helyen nem nézik jó szemmel iskolákban, ha valamelyik tanár kezdeményezésére meghívnak bennünket mondjuk egy iskolai nyílt napra, és a felelős állattartásról beszélünk a gyerekeknek” – tette hozzá.

„Mind jogilag, mind etikailag elítélendőnek tartjuk a középiskolában történteket, a konkrét cselekményt végző tanáron túl felmerülhet a közvetlen felettes, vagyis az igazgató, valamint a tankerületi igazgatási szervezet felelőssége is, hiszen egy tanrendben futó, intézményesített állatkínzásról van szó” – mondta Kajó Cecília állatvédelmi jogász.

„Etikailag mindenképp érthetetlen és szégyenteljes dolog, hogy 2018-ban élőlények viviszekciójára épül a középiskolai oktatás, hiszen a vásári szenzációkeltésen túl komoly oktatási potenciált nem lehet az elkövetett cselekményben” – tette hozzá.

Volt-e erre engedélye a gimnáziumnak?

Jogilag az állatvédelmi törvény releváns, aminek a hatálya minden állatra kiterjed, és generálisan tiltja a szükségtelen, fájdalmat okozó beavatkozásokat, bántalmazást. Az állatvédelmi jogász szerint a jogszabályok külön engedélyhez kötik az oktatási keretek között végzett állatkísérletet, így kérdés, hogy ilyet a Vajda János Gimnázium beszerzett-e az illetékes kormányhivataltól.

Nemcsak a boncolás-kísérletezés, hanem az is pontosan szabályozott kérdés, hogy az ilyen engedélyezett, oktatási kísérletek után hogyan kell történnie az állatok életének „a legkisebb fájdalom melletti, gyors és szakszerű kioltásának”, ahogy az is, hogyan kell kezelni és megsemmisíteni szabályosan a maradványokat.

A Nagykanizsai Tankerületi Központnál arra is rákérdeztünk, hogy a szükséges engedélyt a gimnázium beszerezte-e a boncolással is járó oktatási formára, illetve betartották-e az állatok életének humánus, szakszerű kioltására vonatkozó előírásokat, vagy teljesen illegálisan folyt ez a tevékenység az állami intézmény keretei közt. Ahogy a többi kérdésünkre, egyelőre erre sem kaptunk választ.