Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost, és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán. A feltárt leletekből később kiállítás nyílhat.
A tudományos körökben vitatott módon a szakmaiság és a politikai elvárások között egyensúlyozó Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, valamint a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a vitathatatlanul tekintélyes Current Biology szaklapban tették közzé vizsgálódásuk eredményeit.
Az MTA újabb osztálya tiltakozik, szolidaritást vállalnak a tiltakozó kollégákkal.
Tiszteletben tartják azoknak a kutatóknak a döntését, akik visszavonták a tanulmányaikat, ezért újabb szerzőket kértek fel helyettük. Így "teljesebb kötet kerülhet majd kézbe".
I. András sírját nyitották fel a tihanyi apátságban. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.
Nemcsak a tatárjárás borzalmait, hanem az Árpád-kori Magyarországról alkotott képünket is újraírják azok a régészeti leletek, amelyekre tíz évvel ezelőtt, szinte véletlenül bukkantak a bugaci pusztában. Az erdő egyik sarka lemeztelenített, kivégzett gyermekek csontvázait, a másik egy hihetetlenül gazdag középkori monostor és a köré épült város nyomait rejti. Az ő sorsukról, a település virágkoráról és az ásatásról Rosta Szabolcs, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt a hvg.hu-nak.
A régészek igazi ritkaságokat is találtak a bronzkortól kezdve az Árpád-koron át a török korig.
Értékes régészeti leleteket találtak Tiszakürt és Kondoros között.
A tatárjárásig lehetett lakott az egykori település.
Árpád-kori sírt tártak fel a régészek Mátészalkán. A Jósa András múzeum munkatársai a város legmagasabb pontján, az egykori fellegvár romjai után kutatva, a környékbeli házak telkein végzett ásatások során bukkantak az Árpád-kori településrészletre és temetkezési helyre.
Árpád-kori sírokat találtak családi házak kertjeiben és telkeken a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán.