A Wakatobi nektármadár Indonézia egy apró szigetcsoportján honos, sötétebb, magasabb hangon dalol és kisebb a szárnya, mint a távolabbi térség nektármadarainak.
Csakhogy minden mérés annyit ér, amennyire megbízható a kiindulópontja. Erre szolgál tanulsággal Elizabeth Raine, az Oxfordi Egyetem zoológusának érdekes kísérlete.
Egy új tanulmány szerint a közösségben élő pókfajoknál a "nagynénik" feláldozzák magukat testvéreik utódaiért: táplálják őket, akár saját testükkel is.
Eddig a világon csupán néhány alkalommal sikerült felvételt készíteni az óriáskalmár még élő példányáról, és a part közelében még soha. Most egy 105 kilós nőstény partra sodort tetemét találták meg Galíciában, mire jelentkezett egy ember, aki még agóniája közepette lefotózta az állatot.
Ahogy a póknem elnevezése is tanúsítja, a nőstények párosodás közben gyakran felfalják a hímeket, ezért – ahogy kanadai tudósok megfigyelték – a hímek elkezdtek még kifejletlen nőstényeket megtermékenyíteni. A még nem érett nőstények elrakják a spermát azokra az időkre, amikor már kifejlettek lesznek, és így létrejön a megtermékenyítés.
Az új kabócamajomfaj a közeli Urubamba folyóról kapta a nevét. Egy vadásszal való véletlen találkozásnak köszönhetően a kutatók hozzájutottak az újonnan felfedezett faj egy példányának bundájához és koponyájához is, amelyet a limai természettudományi múzeumnak adtak át.
Barna medve az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel ezen a vidéken, azóta viszont sűrűsödnek a bizonyított előfordulások. A 2014-es adatok alapján pedig már az is biztos, hogy nem csak kóborló egyedekről van szó: a medvék velünk élnek Nógrádban.
Az állatoknak 66 karmozdulatuk van, amellyel 19 küönböző üzenetet képesek közvetíteni egymásnak - derítették ki a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg. Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. A tudósok azt is kiderítették, hogyan adják tudtul szexuális érdeklődésüket.
A pókokról úgy tartják, rovarokra vadásznak, ám az új kutatás szerint sok fajuk halakkal is táplálkozik. Egyes esetekben erős méreggel ölik meg náluk sokkal termetesebb áldozatukat.
Az Új-Zéland jelképének számító furcsa madár nem egy távoli ős "összement" változata, mint eddig hitték, hanem egy kistestű madár megnövekedett leszármazottja - derítették ki ausztrál és új-zélandi kutatók. Ez a kismadár ráadásul Ausztráliából repülhetett át a szigetországba.
A gorillák és az aranyhasú mangábék után egy harmadik főemlősnél is gyermekáldás volt a közelmúltban a Fővárosi Állat- és Növénykertben: a vöröshomlokú makiknál született kölyök most négyhetes, és már a nagyközönség is láthatja.
Kínai tudósok genetikai kutatásai szerint a modern ember sikeresen letelepedett a Csinghaj-Tibet fennsíkon a késői kőkorszakban, 21 ezer éve vagy még régebben.