Egy új tanulmány szerint a közösségben élő pókfajoknál a "nagynénik" feláldozzák magukat testvéreik utódaiért: táplálják őket, akár saját testükkel is.
A Greifswaldi és az Aarhusi Egyetem kutatói megállapították, hogy egy közösségben élő afrikai pókfaj nem párosodott nőstényei félig megemésztett táplálékkal látják el "unokahúgaikat és unokaöccseiket", később pedig saját testüket kínálják fel az utódoknak. A szakértők eredményeiket az Animal Behaviour című szaklap aktuális számában mutatták be.
Eddig úgy hitték, hogy a szűz nőstények csak a zsákmány elejtéséből és a hálókészítésből veszik ki részüket. Az utódokat visszaöklendezett táplálékkal és saját testükkel a korábbi feltételezések szerint csak az anyák tudták táplálni. A szakértők a Stegodyphus dumicola nevű afrikai pókfaj párosodott és nem párosodott nőstényeiből állítottak össze egy csapatot, és megvizsgálták, melyik állatok foglalkoznak utódneveléssel és zsákmányejtéssel. Megfigyelték, hogy a nem párosodott "nagynénik" is részt vállaltak az anyák erőt próbáló feladataiból, és később őket is felfalták az utódok. A Stegodyphus dumicola kolóniáinak 60 százaléka nem párosodott nőstényekből áll.
A 45 ezer ismert pókfaj közül mintegy 30 él közösségben. A kutatók feltételezése szerint az afrikai pókfajnál tapasztalt viselkedés a többi ilyen fajnál is létezik. Gabriele Uhl zoológus és pókkutató szerint a viselkedés csak látszólag önzetlen. Az "unokaöccsök és unokahúgok" sikeres felnevelése segíti a "nagynéni" által is birtokolt gének örökítését a következő generáció számára. Ez magyarázatot ad arra, hogyan fejlődhetett ki és maradhatott meg ez a látszólag önfeláldozó viselkedés – írják a szakértők.