Ha nem fektetnek be, ha nem erősek, akkor gyerekként fogják kezelni – fogalmazta meg súlyos kritikáját Armin Papperger.
Az orosz–ukrán háború lezárása mozgatja a piacokat, amely épp a várható intenzív fegyverkezési hullámot árazza be.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
Rendeletet módosít a kormány azért, hogy a nemrég átadott, de a tízmilliárd eurós lőszermegrendelések kielégítése miatt egyre bővülő Várpalotai Védelmi Ipari Komplexumot érintő hatósági eljárásokat továbbra se végezhessék polgári szervek.
Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
A honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú és védelmi ipari beruházásokra vonatkozó speciális építési szabályokat vezetne be a kormány. Egy rendelettervezet szerint ezeknél a nyilvánosság és a „közösségi ellenőrzés” lényegében teljesen kizárható, a részletekről pedig az Orbán Viktor vezette Védelmi Tanács, egy deklaráltan nem szakmai, hanem politikai fórum dönthetne.
Az új államtitkár a haderőfejlesztésért és a védelmi iparért felel.
Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs.
Az ukrán államfő a most megalakult szervezetet globális kezdeményezésnek nevezte és közölte, hogy bárkit szívesen látnak benne, aki osztja azt a meggyőződést, hogy az agressziónak útját kell állni, bárhol is történjék a világon.
Az Európai Bizottság elfogadta azt a dokumentumot, amely alapján javasolják a tagállamoknak az európai védelmi ipar, konkrétan a lőszergyártás felpörgetését. A cél évi egymillió darab lőszer előállítása.
Ahogy az amerikai lehallgatási botrány is bizonyítja, magáncégek egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem területén. Az amerikai kormány olyan feladatokat szervez ki, melyekre a hivatalos szerveknek nincs kapacitása vagy nem rendelkeznek megfelelő technológiával az elvégzéséhez. Paradox módon a privát vállalatok befolyása nőhet, mert az amerikai költségvetésre kiadási oldalról növekvő nyomás nehezedik. A kiszervezés pedig olcsó megoldásnak mutatkozik.