Mi az a szempont, amire vállalkozóként nem gondolnánk, egy pénzintézetnek mégis fontos egy hitel elbírálása során? Mekkora mostanában a kereslet a vállalati hitelezésnél és melyik banki termékekre a legnagyobb az igény? – a Mérlegen legújabb adásában Kementzey Ferenccel beszélgettünk.
A cégek pillanatok alatt szétkapkodták a kedvezményes Baross-program idei 200 milliárd forintját. A keret nagy része euróalapú hitelként ment el, a pénz felét már ki is fizették.
Vonzónak bizonyult az akár 3 százalékos kamat, a cégek elkapkodták az új Baross Gábor-program 200 milliárd forintját.
Miután a hatályos szabályozás szerint a kkv-kamatstop március végével kifut, és miután addigra fölöslegessé is válik, és miután Nagy Márton megígérte a bankoknak – a kormány tényleg elengedi a kkv-kamatstopot.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
Február 1-ével életbe lépett az „önkéntes” hitelleárazás.
Nem sikerült elkerülni a recessziót a kamattámogatott állami hitelekkel. Ez annyira nem meglepő: a gazdaságélénkítésen túl a Baross-program ezer milliárdjának egyszerre kellett volna pótolnia a kormány által ki nem írt uniós pályázatokat és újrafinanszíroznia a lejáró MNB-s NHP Hajrá!-hiteleket.
A legnagyobb gondnak a megrendelések visszaesését és a veszteséges működését tartják. Nyáron a kkv-k több állami támogatású kölcsönt vettek fel, mint piacit, miközben egyre nő a körbetartozások kialakulásának kockázata. Viszont a bankok által vállalt 12 százalékos kamatplafon fél évvel hozhatja előre a kamatcsökkentést.
A gazdaságfejlesztési minisztérium az Eximbankon keresztül 700 milliárd forint támogatott hitelt önt a gazdaságra. Kérdés, hogy a Baross Gábor Hitelprogram jól célzott lesz-e, vagy csak egyszerű pénzszórás, vagy jórészt a Fidesz-közeli vállalkozások újabb támogatása. Az biztos, hogy az ingyen pénz osztogatása szembemegy a jegybank monetáris politikájával és az infláció elleni küzdelemmel.
A Covid-19 miatt bevezetett korlátozások nagy részét egyelőre elfelejthetjük, azonban a veszélyhelyzet, illetve a törlesztési moratórium még mindig érvényben vannak, utóbbi egészen szeptember végéig biztosan vonatkozik minden adósra - aki tovább szeretné törleszteni a hitelét, annak külön jeleznie kell ezt a hitelező bank felé. A Bank360 elemzői utánajártak, mennyien vannak még moratóriumban, illetve, hogy hogyan látják a hitelintézetek az adósok törlesztési hajlandóságát.
A növekedés elsősorban a nagyvállalatoknak köszönhető, de a hitelállomány legnagyobb részét a kisebb cégek adják..
A statisztikák alapján úgy tűnik, még nem élték fel a tartalékaikat.