Svájci mérnökök egy 125 méter hosszú tesztpályát építették, hogy kipróbálják az európai vákuumvasút arányosan zsugorított modelljét. A szerkezet olyan gyors volt, hogy a valódi sínpályára átszámítva 488 km/h-s utazósebességnek felelne meg.
Begyújtotta a rakétákat Kínában, egy kétkilométeres tesztpályán már 623 kilométeres óránkénti sebességgel hasított egy vonat. A cél az 1000 km/h.
32 méter hosszú és 5 tonnát nyom az a szerzeket, amely az Elon Musk által megálmodott hipergyors vákuumvasúton közlekedne, és amit a napokban mutattak meg először a nagyközönségnek.
Kifejezetten üdítően hatna Ukrajna sokfelé igencsak lepukkant közlekedési rendszerére, ha egyszer valóság lenne a hyperloopként ismert vákuumvasút, és ott is lehetne vele napi szinten utazni. Ilyen elképzelések vannak már más országokban is. Ukrajnában Dnyipro városban építenének tesztpályát.
Csaknem a hang sebességével száguldó vonattal kötné össze Sydney és Brisbane ausztráliai városokat egy helyi magánkonzorcium, a Hyperloop One kaliforniai vállalat hivatalos partnere.
New York és Washington közé építene egy úgynevezett hyperloop vasúti pályát, amivel 29 perc lenne csak a menetidő. A tervek szerint hasonló épülhet Budapest érintésével is.
Egyes útvonalakon hyperlooppal, azaz vákuumos csővezetékes összeköttetéssel lehetne gazdaságosan kiváltani a légi járatokat.
Megkezdődött a munka a Hyperloop Transport Technologies (HTT) gyárában, az első utaskabint 2018-ra ígérik a fejlesztők.
A tervek szerint a következő évtized első felében már a vákuumvasúttal tehetjük meg a Budapest–Brno-távolságot. 20 perc alatt.
A fejlesztők Vibranium névre keresztelték az elsők közt Magyarországra is tervezett újfajta vonat burkolatánál használt új anyagot.
Nemcsak kívülről lesz futurisztikus látvány, az itthon megszokott vonatviszonyok után belülről is hasonló érzést kelt az emberben a vákuumvasút. Képek és videó is van már a tervről.
Ezt technológiát akarják majd alkalmazni a Budapest–Bécs–Pozsony-vonalon felépített pályán is.