Megint többletpénzt kap a vasút, az alapítványi felsőoktatás, a propaganda
A kormányhivatalok perköltségeire szánt keretet is megemelték.
A kormányhivatalok perköltségeire szánt keretet is megemelték.
A fejlesztésre elsősorban a szegedi és debreceni autóipari központok miatt van szükség.
Repkednek az ezermilliárdok az Építési és Közlekedési Minisztérium terveiben. Rengeteg vonatot, mozdonyt és buszt vennének a következő tíz évben, de költenének gyorsvasútra is.
Döntött a kormány, milyen vasútfejlesztési projektekre kér majd pénzt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.
Keleti szomszédunknál talán még égetőbb kérdés a vasútfejlesztés, mint itthon.
A miniszter szerint még a legsürgetőbb munkák elvégzéséhez is évekre lesz szükség, de jövőre belekezd a kormány a vasútfelújításba.
Nem tudnak telepíteni egy nagyon fontos biztosítóberendezést, európai partnercégekkel pedig egyelőre nem sikerült megállapodni erre a feladatra. A nyűglődés miatt viszont konfliktus alakult ki a kivitelező kínai cégekkel, Orbán Viktor személyesen igyekszik elsimítani a nézeteltéréseket.
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.
Öt, részben katonai célú vasútfejlesztési projektre szeretne uniós pénzt szerezni a kormány. Az egyik egy új vasúti híd építése a Gubacsi híd helyett.
A volt közlekedési államtitkár élesen kritizálta a kormány döntését.
Az alvállalkozókat levélben utasították arra, hogy állítsák le a munkálatokat.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.