Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.
Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget – vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.
Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban a Múlt-kor magazin által idézett történelmi kutatások szerint nem állja meg a helyét a valóságban.
Már Mátyás király is csináltatott magának egy hamis, de a valóságosnál dicsőbb és ősibb családfát, de a 19. századtól erősödött meg igazán az a "divat", hogy az uralkodó pártok a saját ideológiájuk alátámasztására használják fel a történészeket. Az utóbbi évek emlékezetpolitikai csatározásai a szakma néhány képviselőjét arra késztették, hogy egyértelműen megfogalmazza álláspontját.
Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.
Szadomazochizmus, nekrofília, koprofília, extrém nárcizmus, szifiliszfóbia, hisztéria, skizofrénia, paranoia, pszichopátia, autizmus, borderline. Egyes kutatók ezek nyomait vélik felfedezni Hitler kóros személyiségében. Aminél csak az a nyomasztóbb változat, hogy a vezér, meglehet, „iszonyúan normális” volt.
Rövid átmeneti időszak után a párt gyorsan szovjetizálta a magyar történettudományt. A polgári történészek elleni 1948/49-es csisztkában több kollégájuk is szerepet vállalt. Olyanok is, akik később sokat tettek tudományuk megújításáért.