Az év legfontosabb találmányai között – idén már írhatjuk: természetesen – ott vannak a mesterséges intelligencia kategóriájába tartozó újdonságok is. Íme a TIME magazin 200-as találmánylistájának MI-szekciója.
A jelenlegi városvezetés iránti szolidaritáson felül a profilok lejáratókampányokban is közreműködnek, melyek célkeresztjében az MKKP újpesti politikusa áll.
Egyre jobban terjednek a valótlanságok a neten, ezek azonosításában lehet hasznos segítség a Google újdonsága, mely segít egy adott fotóról megállapítani, valóban azt mutatja-e, amit egyes helyeken állítanak róla.
Nem szeretné belátni a magyar állam, hogy az uniós aggályok a kormánytagok által is megszállt egyetemi kuratóriumok miatt nem újkeletűek, ezért hatpontos magyarázó posztot tettek ki Facebookra. Ellenőriztük a tényeket: annyi stimmel belőle, hogy az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, de a különböző jogi magyarázatok egytől egyig félrevezetőek.
Egy megrendezettnek látszó videó és azóta leleplezett darkwebes álkereskedők voltak a bizonyítékok, amivel a nyugatról segítségként érkező Javelin páncéltörő rakéták állítólagos ellopását igyekeztek alátámasztani. Erre hivatkozva harsogták nyáron a propagandaoldalak és szakértőik az állítólagos ukrajnai fegyverlopásokat.
Orosz fosztogatókról jelentek meg korábban ilyen képek, és most az ukránokat próbálják belekavarni hasonlóba. Csakhogy esetükben nincs ilyenről szó.
A tényellenőrzéssel foglalkozó NewsGuard elemzőinek 40 perc sem kellett ahhoz, hogy álhíreket és hamis információkat ajánljon nekik a TikTok algoritmusa.
A Facebook-csoportok nagy veszélye, hogy olyan bejegyzések is megjelenhetnek benne, amik egyáltalán nem valósak. A szolgáltatás mögötti anyacég ezért egy új beállítást kezd elterjeszteni, ami szerintük nehezebbé teszi a hazugságok terjesztőinek dolgát.
Tapsoló orosz katonák? Házak között cikázó vadászgépek? Figyeljen oda, mit oszt meg, mert sok felvétel egyáltalán nem ott és akkor készült, ahogyan azt beállítják. A Deutsche Welle videója az orosz–ukrán háború alatt terjedő álhírekről.
Az orosz-ukrán háború első napján több olyan fotó és videó is fennakadt a tényellenőrzőkön, amiről a feltöltői azt akarták elhitetni, hogy a nap folyamán Ukrajnában készültek.
Nyílt levelet írtak a világ minden részén dolgozó tényellenőrző csoportok a YouTube vezetőjének, hogy végre történjen valami az álhírek visszaszorítása érdekében.
Az álhíreket leleplező oldalról, a legendás Snopes-ról kiderítették, hogy annak tulajdonosa és egyik szerkesztője álnéven írogatott cikkeket és plagizált is.