Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunk korábbi részében megismerhették az észak-koreai elit életét – most az „ellenkező irányba" indulunk, és a legszegényebbek mindennapjaiba nyerünk betekintést. Mi az a csong? Mik a túlélési technikák az embert próbáló szegénység közepette? Azt is megtudhatja, hogy – bár Észak-Koreában hivatalosan nincs adó -, milyen, ma már szinte elképzelhetetlen módon sarcolja meg polgárait a rendszer.
Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásként Homlok-Mészáros Ágnes csak 32 920 forinthoz jutott hozzá, de akad cég, mely több mint 50 millió forintot kapott. A támogatás gyakorlatilag alanyi jogon jár, csak a biztosítást kell kötni a gazdaságra és a terményekre.
Egy friss kutatás szerint az őserdők tarvágása nem csak a klíma és az élővilág szempontjából okoz visszafordíthatatlan károkat, ráadásul egyáltalán nem hatékony módszer élelmiszer termesztésére sem.
Japán tudósoknak köszönhetően a termőföldek szerepét az úgynevezett „zöldséggyárak” vehetik át, amelyek steril környezetben, évente akár 20 alkalommal szüretelhető terményeket kínálnak.
Egy tudományos kutatás kimutatta, hogy a mai fák nagyobbra nőnek, ezáltal több szén-dioxidot tudnak feldolgozni, mint négy évtizeddel ezelőtt. A szakemberek szerint ezzel egy kis időt nyerhetünk, hogy megtaláljuk a választ a globális felmelegedés megfékezésére - írják a Nature című tudományos folyóiratban publikált kutatási eredményeiket értelmezve.