A közkeletű vélekedés szerint már születéskor eldől, kiből lesz nagy formátumú ember. Pedig nem kell ahhoz csodagyereknek lenni, hogy valaki kimagasló eredményeket érjen el – mutat rá a neves szervezeti pszichológus, Adam Grant. Részlet a Rejtett potenciál című könyvből.
Hazánk egy helyezést rontva, idén a 38-adik helyre került a 134 országot felvonultató Globális tehetség-versenyképességi indexen. A tehetségek bevonzása és megtartása alapján összeállított rangsor élén, immár 10. éve Svájc áll, Szingapúr és az Egyesült Államok előtt.
A kétezres évek hajnalán sok tehetséges, ambiciózus magyar ért el relatíve hamar, viszonylag fiatalon olyan sikereket, amit egy szűkebb, szakmai közegen túl a nagyközönség is megsüvegelendőnek tartott. Akkoriban az is borzasztó izgalmas kérdésnek tűnt, hogy vajon mi lesz hosszabb távon ezekkel a sikeres fiatalokkal (sakkozókkal, közgazdászokkal, művészekkel, mérnökökkel, kutatókkal) később, hogyan folytatják, mit érhetnek még el. Mivel a (régi) Magyar Hírlap 2003-ban készített egy toplistát, most, húsz évvel később remek lehetőségünk nyílt arra, hogy ezeket megválaszoljuk.
Hogy lehet nyolc ember gazdagabb a Föld felénél, ha annyival biztosan nem okosabbak és nem is dolgoznak többet? Mit ér az, ha valaki tehetséges, de nincs szerencséje? Sokan gondolkoztak ezen, de most először készült egy teljes modell, amely ezt precízen számszerűsíti, és közgazdasági IgNobel-díjat is ért. A vicces vagy szokatlan, ám teljesen komoly témákban végzett kutatások mostani díjazottja egy ideig nagyon aranyos, de aztán elérünk ahhoz a részhez, amelyről a mai Magyarország juthat eszünkbe, és onnan egyáltalán nincs kedvünk nevetni.
A jegybankelnök szerint ötszáz év után már nem tőke a legfontosabb a fejlődéshez, hanem a tehetség.
Szeretjük azt hinni, hogy egyesek természet adta tehetséggel születnek, ami megkönnyíti, hogy kiváló művésszé, sportolóvá vagy tudóssá váljanak.
Jack Ma, a kínai Alibaba alapító atyja díszdoktor lett Tel Avivban. Ebből az alkalomból Kína leggazdagabb embere találkozott izraeli diákokkal, akik elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit hoz a jövő? Milyen diplomát szerezzenek? Nem omlik-e össze a munkaerőpiac a mesterséges intelligencia miatt?
A hatvanfős listát a The Guardian című brit lap állította össze.
Húsz év alatt eltökéltséggel, kitartással el lehet jutni a nulláról 100 millió fontra- ezt állította nemrégiben a londoni City egyik bankára. Vihart kavart.
A filmügyekért felelős kormánybiztos szerint a tehetség a legfontosabb a filmgyártásban, és ő még sosem kérdezte meg egy rendezőtől sem, van-e diplomája.