Egy nagysebességű kamra, egy lézersugár és a mesterséges intelligencia hármasa válthatja ki a fonendoszkópokat. A Glasgow-i Egyetem kutatói azt is bemutatták, hogyan.
Jelenleg 15 évente kell kicserélni egy betegbe ültetett pacemakert, egy eszköz akkumulátora ennyi időre elegendő áramot tud elraktározni. Ezen a téren jöhet változás.
Azt vizsgálták az amerikai Cornell Egyetem kutatói, hogy milyen hatással van a szívverések hossza arra, hogy hogyan érzékeljük az időt – hiszen ugyanaz az út olykor egészen rövidnek tűnik, míg máskor olyan, mintha soha nem érne véget.
Az amerikai Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, legfeljebb milyen nagy lehet a Földön egy állat.
Az úgynevezett gyors rádiókitörések általában néhány milliszekundumig tartanak. Az újonnan felfedezett FRB 20191221A ezzel szemben akár három másodpercig is érzékelhető lehet. De más furcsaság is van.
Egy, a Nap mögött rejtőző, nagy tömegű fekete lyuk éveken át csendben volt, nemrég azonban újra hangokat kezdett kiadni. A tudósok értetlenül állnak a jelenség előtt.
Az óceánba alámerülve lelassul a bálnák pulzusa.
Az autógyártásban és sok már iparágban már realitás, hogy a robotok átveszik az emberek munkáját. És minden olyan területen, ahol iszonyatos mennyiségű adatot, információt kell begyűjteni, elemezni és feldolgozni.
A botrányairól híres színész most nagyon közel engedi magához az internetezőket. Egy művészeti projekt keretében élőben követhető a szívdobogása.
Kapcsolatot találtak a szabálytalan szívverés és a depresszió között: akinek szívritmuszavara van, annál a depresszió kockázata is nagyobb lehet egy német kutatás szerint.
Az emberi szívverés felválthatja az okostelefonok, a táblagépek, a személygépkocsik megnyitásához használatos hagyományos jelszavakat a közeljövőben annak az eszköznek a segítségével, amelyet kanadai kutatók fejlesztenek ki.
Egy igazán különleges tükröt mutattak be a SIGGRAPH konferencián: a MIT Media Lab-ban kidolgozott újdonság, a...