Külső energiaforrás nélkül képes a lebegésre japán tudósok új fejlesztése. Az eredmény megnyithatja a kaput a gravitációmentes technológiák előtt.
Japán több mint 15 éve dolgozik a JT-60SA nevű erőművén, most végre sikerült vele plazmát előállítani. Az eredmények az európai ITER-projektnek is jól jöhetnek.
Sokszor és sokan kongatták már meg a vészharangokat bolygónk jövőjével kapcsolatban. A legújabb előrejelzés sem fest rózsás képet, sőt. Portugáliai kutatók szerint olyan pokoli helyzet állhat elő, amelyből már nem lesz visszatérés. Talán most még nem késő cselekedni.
A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért sokak számára talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Pedig erről adott most hírt a Magyar Tudományos Akadémia.
Teljesen megváltozhat az elektromos járművek megítélése, ha a gyakorlatban is olyan jó lesz a kínai Greater Bay Technology új akkumulátor-technológiája, mint ahogy állítják: ez pár perc alatt optimális hőmérsékletűre tudja melegíteni a telepet, ami így hidegben is gyorsan töltődhet fel. Méghozzá tényleg sebesen, akár 1000 kilométeres hatótávot is elérve.
Amerikai és német kutatók szerint egyszerű megoldással lehetne jelentősen csökkenteni a közúti közlekedés által okozott környezeti terhelést, ám ehhez szükség lenne némi újításra.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen – közölte a kutatóközpont.
Forradalmasíthatja az energiahasználatot egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag.
Nyolcvannyolc éves korában meghalt John Robert Schrieffer Nobel-díjas fizikus - jelentette be családja.
Amerikai tudósoknak sikerült kifejleszteniük a világ legkisebb, mindössze 0,87 nanométer széles szupravezetőjét.
Meghalt a szovjet hidrogénbomba egyik kifejlesztője, Vitalij Ginzburg. A félárvaként felnőtt tudós csak 11 éves korától járt iskolába. A szupravezetés elméletének kidolgozásáért 2003-ban kapott megosztott Nobel-díjat.
Az orosz TVEL tulajdonában lévő Csepecki Mechanikai Művek különleges szupravezető anyagok gyártását kezdte meg a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) projekt keretében. Az Oroszország részvételével megalakult nemzetközi, mágneses fúzióval kapcsolatos kutatási és fejlesztési program fő célja a jövő környezetbarát és kimeríthetetlen villamos erőműveinek kifejlesztése.