Nagy siker: már ötezer fokozottan védett rákosi vipera jött világra a fajmentő programban
Az állatok természetvédelmi értéke egymillió forint, mérgük gyenge, rovarokat, gyíkokat esznek.
Az állatok természetvédelmi értéke egymillió forint, mérgük gyenge, rovarokat, gyíkokat esznek.
A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan a mesterséges üregek fölé idén is védőhálók kerültek, melyek az üreg környékét védik a ragadozóktól.
Viperamérés és viperastand is várja a látogatókat az idei viperanapon.
A hagyományokhoz híven idén is szeptember első szombatján rendezik meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napját.
Rekord számú, 328 fokozottan védett rákosi vipera született idén 30 anyától a tenyésztésükre és védelmükre létrehozott Rákosivipera-védelmi Központban - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Több mint ezer rákosi vipera született már a védelmükre létrehozott központban az ezzel kapcsolatos program 2004-es indulása óta. Az ezredik kisvipera, egy hím augusztus 17-én jött világra, hossza 146 milliméter, súlya 3 gramm volt. Élete teljes egészében a tenyészprogramhoz kötődik, hiszen már szülei is a központ terráriumaiban fogantak.
A magyar gyerekek többsége ugyan nem tartja szimpatikus állatnak a viperákat, de nem is fél tőlük és fontosnak tartja hazai védelmüket – derül ki abból a felmérésből, amelyet bécsi egyetemisták készítettek a Rákosi vipera védelmi program munkatársaival együttműködve.
Volt időszak Magyarországon, amikor még a parlagi (néhol homokinak nevezett) viperáknak is „magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. Mielőtt a számtalan viperaféle és Rákosi elvtárs között eltévednénk, megkérdeztük Kozma István történészt és Farkas Tamás nyelvészt (akik egyébként a viperák névváltoztatására is felhívták a figyelmünket), hogy mennyire volt jellemző a névmagyarosítás Magyarországon.