Öt év alatt tíz százalékkal csökkent a középfokú oktatásban részt vevő roma gyerekek száma – ez derült ki a Társadalmi riport 2018 című, nemrég megjelent tanulmánykötetből, amelyből a legújabb HVG-ben olvasható az egyik legfontosabb fejezet.
Szomorú tény, hogy Magyarország legnagyobb kisebbségeként sem vagyunk képesek önálló politikai szerepvállalásra és képviseletre.
Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke.
Az emberierőforrás-miniszter Brüsszelben romaügyekről és női kvótáról is tárgyalt. Magyarország egyike annak a 9 tagállamnak, amely levélben tudatta: nem ért egyet azzal, hogy EU-s szinten szabályozzák, hány nő üljöb a nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban.
145 millió forint uniós támogatással indul a mélyszegénységben élő romákat integráló program Gyulajon. A projekt keretében szociális munkásokat foglalkoztatnak, egészségügyi szűréseket végeznek, foglalkoztatási és képzési programokat indítanak, valamint kialakítanak egy közösségi házat
Miközben a Széll Kálmán-terv 2.0 elvi szinten az integrációt célozza meg, gyakorlatban a leghátrányosabb helyzetű, túlnyomórészt roma gyerekek elől zárja el a hozzáférést a megfelelő színvonalú oktatáshoz. Szüleik már most ki vannak rekesztve a munkaerőpiacról - állítják a szakértők és civilek.
"Körbe kellene keríteni a falut, aztán dögöljetek meg mind"; "Jó gyerekek ezek, csak rossz helyre születtek" – ezek a mondatok hagyták el egy napon belül két alsószentmártoni lakos száját. Az 1200 fős Baranya megyei falu Magyarország legszegényebb településeinek egyike, és úgy tűnik, a lakosok egy része már feladta a reményt, hogy valaha kitörhet a nyomorból. A Kis Tigris Gimnázium azonban célul tűzte ki: ad egy második esélyt az itt élő fiataloknak.
Egy kisikolás, aki egyetlen cigányként próbál helytállni az osztályban, az "úri iskolában", egy óvodás, aki azt szeretné, ne cigány édesanyja vigye be reggelente, mert akkor csúfolják. Szüleikkel és más romákkal arról beszégettünk, hogyan telnek a hétköznapok, milyen szinten van jelen az életükben a kirekesztettség.
Felerészben maguké a romáké a felelősség az integráció sikeréért - vélekedett Járóka Lívia európai parlamenti képviselő egy pénteki osztrák napilapban megjelent interjúban.
Budapest önkormányzata arra törekszik, hogy a romák befogadását célzó erőfeszítések keretében a helyi hálózatok megerősítésével hidat képezzen az európai uniós és a nemzeti ágazati politikák szereplői és a helyi társadalmi szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezete között - hangoztatta Csomós Miklós, a kisebbségi ügyekért is felelős főpolgármester-helyettes kedden Brüsszelben azon a konferencián, amely elsősorban a régiók és önkormányzatok szempontjából vizsgálta a cigánykérdést.
Osztolykán Ágnes, az LMP parlamenti képviselője több ponton bírálta Orbán Viktor és Farkas Flórián néhány napja aláírt megállapodását, amely többek között előirányozza, hogy 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonjanak be a munkaerőpiacra. Attól tart – mondta el a hvg.hu-nak –, hogy csak azok fognak támogatásban részesülni, akik „kegyeltjei” az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének.
„Az iskolák szűken mérik be a tehetséget, ezért mondják ma Magyarországon, hogy a diákok öt százaléka tehetséges, pedig 25 százalék lehetne” – mondta Czeizel Endre a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi Gazdálkodási Kara Tehetségnapján. A roma fiatalok esélyeiről tartott előadásában Farkas Teodóra, a BGF hallgatója kiemelte: a roma nők egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy az előzetes feltételezésekkel ellentétben a roma tehetséggondozó programokban részt vevőknek csupán negyede férfi.