Osztolykán Ágnes, az LMP parlamenti képviselője több ponton bírálta Orbán Viktor és Farkas Flórián néhány napja aláírt megállapodását, amely többek között előirányozza, hogy 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonjanak be a munkaerőpiacra. Attól tart – mondta el a hvg.hu-nak –, hogy csak azok fognak támogatásban részesülni, akik „kegyeltjei” az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének.
Osztolykán Ágnes szerint az Orbán Viktor és Farkas Flórián által aláírt keretmegállapodás nem helyettesíti a nemzeti romastratégiát, amelynek kidolgozása változatlanul várat magára.
A dokumentum érdeme, hogy felsorolja azokat a problémagócokat, amelyeknek megoldására szükség van (bár a lakhatásról szemérmesen hallgat), de nincs összhangban az LMP felfogásával, hogy a felzárkóztatást és a romaintegrációt nem etnikai szempontok szerint, hanem szociális alapon kell kezelni. Köztudott ugyanis, hogy a vidék Magyarországán, főleg a leszakadó falvakban, ha az ember szociális, gazdasági és társadalmi státuszát nézzük, megszűnik az etnikai jelleg, mert mindenki szegény. Nagyon sok roma és nem roma embernek nincs munkája, a gyerekeik nem jutnak minőségi oktatáshoz, és méltatlan körülmények között kell élniük.
A keretmegállapodás azt sugallja, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) az egyetlen legitim képviselete a magyarországi romáknak. Osztolykán Ágnes felteszi a kérdést: hogyan kaphatnak szerepet azok a helyi érdekvédelmi szervezetek, civilek, akik nem állnak kapcsoltban a Lungo Drommal, csupán a helyi közösségnek szeretnék megteremteni a lehető legjobb körülményeket?
Munka világába való visszavezetés… de hogyan?
A keretmegállapodásban szerepel, hogy a kormány és az ORÖ a foglalkoztathatóságot, és a munkaerőpiacra való belépést kívánja ösztönözni. Ez üdvözlendő, ám a felek nem részletezik, mindezt hogyan akarják a gyakorlatba átültetni, hiszen a vidéken élő romák többségében azokban a régiókban és térségekben koncentrálódnak, ahol hosszú évek óta krónikus a munkanélküliség.
Osztolykán Ágnes bírálta a kormány új közmunkaprogramját, amellyel véleménye szerint csupán rövid távon lehet eredményt elérni. Ehelyett segíteni kellene a tartósan munkanélküliek visszatérését a nyílt munkaerőpiacra, valamint azokra a vállalkozásokra, munkahely- és esélyteremtő programokra kellene fókuszálni, amelyeket a cigányok összefogásával, különböző civil támogatásokból már létrehoztak vidéken – ilyen például az igrici roma uborkatermesztők szövetkezete.
Oktatás: csak a számok vannak
Az Orbán-Farkas megállapodás előírja, hogy húszezer roma fiatal szerezzen piacképes szakmát, tízezer pedig leérettségizzen. Továbbá segítenék ötezer tehetséges roma felkészülését, hogy megfeleljenek a felsőfokú oktatásban való részvétel feltételeinek. Ezek a számok valóban jól mutatnak, csak az a baj, hogy a kormány jelenlegi oktatási törvénykoncepciójában ezek nem jelennek meg. Sőt! A hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek, fiatalok nehezen jutnak hozzá a minőségi oktatáshoz. A keretmegállapodásban szereplő kis létszámú osztályok, minden jó szándék dacára, csak a szegregációt növelnék. A kormány oktatáspolitikájában a Széll Kálmán-terv a meghatározó, az pedig a tankötelezettségi korhatár és az egyetemi férőhelyek csökkentését írja elő. Így viszont a „problémás” gyerekek esnek ki leginkább a rendszerből, és ha le is érettségiznek, egyetemre még nehezebb lesz bejutniuk a romáknak – hangsúlyozta Osztálykán Ágnes.
A kormány új roma ösztöndíjprogramot is indít és támogatja a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat működtetését. Az ORÖ-val közösen áttekintik a cigány gyerekeket, fiatalokat képző intézmények feladatait, különösen az alap- és a szakképzés területén. A hazai és az EU-s források tekintetében az ORÖ gondoskodik arról, hogy ezekben a programokban elsődlegesen azok részesüljenek, akik a munkaerő-piaci programokban részt vesznek. Osztolykán Ágnes szerint azonban ez nem megoldás, mert a szakkollégiumokba csupán néhány tucatnyi gyermek juthat be, az intézkedés csepp a tengerben. Kiemelte, hogy a számok mögött nincsenek eszközök, nem ismerhető a szakképzési törvény koncepciója, a közoktatási rendszerben pedig nem látszanak az esélyteremtésre irányuló és a minőségi oktatáshoz való hozzáférés elősegítését célzó intézkedések.
Ami a roma kultúra művelésének támogatását illeti, az ígéret szerint létrehozzák az európai színvonalú Roma Kulturális Központot, amely majd hozzájárulhat ahhoz, hogy a többségi társadalom is megismerhesse a roma hagyományok és kultúra értékeit. Az LMP-s politikus erre úgy reagált, hogy ez a kezdeményezés nem új keletű, 2009-ben már volt róla szó, de akkor nem sikerült a megvalósítása.
Egészségügy: a leggyengébb láncszem
Osztolykán Ágnes egyetért azzal, hogy a roma lakosság egy részének érdemes tanácsokat adni az egészséges életvitelt illetően, ám, mint megállapította, itt sem derül ki, ezt konkrétan hogyan képzelik a felek. A helyben végzett népegészségügyi szűrések ötletét viszont támogatja. Aggodalmát fejezte ki, hogy miért csak az ORÖ szervezésében kiválasztott és mentorált mintegy 2000 roma családsegítő szociális munkás, közösségfejlesztő, foglalkozásszervező és egészségügyi közvetítő vehet részt képzésben és munkagyakorlat szerzésében. Ha ez azt jelenti, hogy kizárólag a Farkas Flórián vezette ORÖ-n keresztül vezet az út ezekhez a képzésekhez, akkor a kormány privilegizált helyzetbe hozza Farkas Flóriánékat, a Lungo Dromot. Fennáll a veszély, hogy ezeknek a pénzeknek az elosztásában az ORÖ és Farkas Flórián szava fog dönteni. Csak azok a romák fognak támogatásban részesülni, akik a Lungo Dromhoz és holdudvarához tartoznak?
Osztolykán Ágnes szerint a probléma megoldására a szociális hálót, az oktatást és az egészségügyet, a lakhatást kellene olyan szintre fejleszteni, hogy a legszegényebb rétegek is hozzáférhessenek, és érezzék a rendszer gondoskodását. De ameddig a kormány az adópolitikájával a gazdagokat és a felső középosztályt próbálja megerősíteni, míg a közszolgáltatásoktól pénzt von el, s egész társadalompolitikájával a társadalmi egyenlőtlenségek növelésén munkálkodik, addig a mélyszegénységben élő emberek aligha várhatnak megoldást problémáikra.
A képviselőnő kockázatosnak tartja, hogy a jelenlegi ellenséges közegben és közhangulatban, amit a Jobbik és a köré szerveződő félkatonai szervezetek meglovagolnak, konkrét etnikai jellegű programot hirdettek meg. A megállapodás, ahelyett, hogy az együttélés elősegítésére és előmozdítására irányulna, gyakorlatilag kizárja a nem-roma szegényeket a támogatotti körből. Ha a vidék nyomorát valóban kezelni szeretné a kormány, akkor szociális alapon hirdetne meg programokat, és szociális alapon hozna intézkedéseket a foglalkoztatás növelésére, úgy, hogy az minden rászoruló számára hozzáférhető legyen. „Az etnicizálással tovább mélyítik az árkot a roma és a nem roma magyarok között” – adott hangot nemtetszésének Osztolykán Ágnes.