Meglepő következménye van a középkori pestisnek a mai ember szájában
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Bármekkora pusztítást okoztak a korábbi járványok, a gazdasági fellendülés nagy volt utánuk. A spanyolnátha cégalapítási hullámot hozott, a pestisnek is köszönhető, hogy a jelzáloghitelezés elterjedt, a túlélők bérei nőttek, a vagyoni egyenlőtlenség pedig több évszázadra szólóan csökkent.
Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban a lakosság negyedét, 100 ezer áldozatot követelt. De vajon hogyan védekeztek akkor, hogyan kezelték a betegeket és milyen óvintézkedéseket vezettek be? És párhuzamba hozhatók-e ezek a mai megoldásokkal? Vasárnap este 21 órakor a Viasat History Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmje ennek jár utána.
A középkori európai pestisnek és egy történelmi véletlennek tulajdonítja két amerikai kutató, hogy Kelet-Európa és Nyugat-Európa között ilyen fejlettségi különbség alakult ki.
Kutatók egy 1900-as járványkitörést vizsgálva jutottak arra, hogy az embereken élősködő vérszívókon keresztül terjedhetett a betegség.
A mostani járvány során a betegek túlnyomó többsége a bubópestisnél is sokkal súlyosabb tüdőpestist kapta el.
Pestisben betegedtek meg 86-an Madagaszkáron az idén, ebből 39-en meghaltak – közölte csütörtökön a helyi egészségügyi minisztérium.
A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését végezték el német kutatók, akik a kapott genomot összevetették a bubópestist okozó baktérium több mint 300 mai törzsének DNS-ével, és ennek eredményeként bizonyítékot szereztek egy korábbi, a 8-10. században lezajlott nagy bubópestisjárványra is.
Semmi sem igazolja, hogy a középkori pusztító pestisjárványokért egy, a mainál fertőzőbb baktérium lett volna a felelős. A kutatók ugyanis rekonstruálták a baktérium genetikai kódját, és nem találtak magyarázatot adó eltérést.
A világ első igazságügyi orvosszakértője egy milánói kórházban dolgozott - derült ki a mai napig működő kórház egykori temetőjében végzett ásatásokból. Egy milánói professzor szerint felgyorsulhatnának az ásatások, ha a helyi polgárok egy-egy euróval támogatnák a középkori temetők feltárását.
Pestisjárvány szedi áldozatait Peru északi részén, az utóbbi két hónapban hárman haltak meg a fertőző betegségben - jelentette be pénteken a limai egészségügyi minisztérium. A tárca szerint helyi járványról van szó, amelyet az illetékes hatóságok ellenőrzésük alatt tartanak.