A pestis és a spanyolnátha után szárnyalt a gazdaság, így lesz ez a Coviddal is

Nagy pusztítás, több tízezer halálos áldozat, teljes országok gazdaságai állnak le, majd indulnak újra – a mi életünkben most először történik ilyen, de a történelemben nem egyedi a helyzet. Most, hogy közeledik a járvány vége, lassan itt az ideje elkezdeni számolni, hogy milyen gazdasági növekedést hozhat magával a kilábalás. A régmúlt idők válságait kutató közgazdászok arra jutottak, amikor megnézték, mi történt más hasonló kríziseknél:

amikor egy járvány okoz válságot, akkor az egyszerű gazdasági kríziseknél sokkal gyorsabb a kilábalás, és látványosabb a fejlődés utána.

Logikusan belegondolva ez még csak nem is meglepő. Míg 1929–33 vagy 2007–09 után gazdaság- és pénzügypolitikai lépések bonyolult sorozatára volt szükség ahhoz, hogy kikecmeregjen a világ a válságból, egy járványhelyzet viszonylag egyszerű: van egyetlen, jó esetben egyértelmű oka a válságnak, amint ezt az egy okot sikerül eltüntetni, vagy legalábbis korlátozni, a gazdaság működése visszaáll a régi rendbe. Persze ez csak a modern korban ennyire egyértelmű – amikor az 1665-ös pestis idején Londonban elkezdték a koldusokat kivégezni, akkor nem igazán találták el, mi okozta a bajt.

De napjainkban, ha nem történne semmi más, csak visszaállnánk a válság előtti szintre, az is nagy növekedést jelentene önmagában. Egyszerűbb példa nem is kell, mint a tavaly év közepi magyar GDP-számok: a harmadik negyedévben (azaz július-szeptemberben) az azt megelőző három hónaphoz képest soha nem látott rekordtempóban, 11 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pedig semmi különös nem történt, csak pár hónap lezárás után újranyitottunk.