Sterbenz Tamás rektor: „Senki se kerüljön ki úgy a TF-ről, hogy nem járt külföldi egyetemen”

HVG: Hányan képviselték az egyetemet a párizsi olimpián, és hogyan értékeli a teljesítményüket?

S. T.: A sportolók között több mint húsz mostani vagy korábbi hallgató mérette meg magát, de legalább ennyire fontosak voltak nekünk azok a szakemberek is, akik szövetségi kapitányként, versenybíróként, vagy akár a magyar média szakértőiként képviselték az egyetemet. A paralimpián volt aranyérmesünk, Ekler Luca, aki az intézmény adjunktusa, illetve Kiss Péter Pál is a paralimpián nyert aranyat. Koch Máté edzőhallgatónk a párbajtőrcsapattal nyert, Rabb Krisztián a kardcsapatban ezüstöt, Pupp Noémi, szintén edzőszakos kajakozó, pedig két érmet is szerzett. A korábbi évtizedekhez képest talán idén voltunk a legsikeresebbek.

HVG: A sikerek dacára mégis saját erőből kell felújítaniuk az egyetem tornatermét.

S. T.: 2022 tavaszán az orosz–ukrán háború kitörése miatt megakadt a campus fejlesztésének harmadik üteme, ide tartoztak az Alkotás utcai tömb sportfelületei és a kollégium megépítése. Mivel azóta nem történt előrelépés, úgy döntöttünk, hogy saját forrásból mindenképpen belevágunk a tornaterem felújításába, ugyanis néhány sportág jelenleg nagyon méltatlan helyzetben van. Ilyen például a szertorna, ahol a hallgatóknak és a tanároknak jelenleg a Soroksári útra kell kijárniuk. A dzsúdósaink és a vívóink pedig nemzetközi oktatási projektekben vesznek részt, amihez szintén modernebb körülményekre van szükségünk.

HVG: Vannak nemzetközi elvárások, amelyeknek meg kell felelniük a nemzetközi együttműködésekhez?

S. T.: Inkább magunkkal szemben vannak elvárásaink. Mindkét nemzetközi szövetséggel, a dzsúdóssal és a vívóssal is közel állunk egymáshoz. A dzsúdóssal nemrég írtunk alá a világon egyedülálló együttműködési megállapodást, és a vívókkal is bővítenénk az eddigi kapcsolatokat. Célunk, hogy a Testnevelési Egyetemen legyenek elérhetők nemzetközi képzések is. De a legfontosabb feladatunk a kollégium felújítása lenne, aminek még nem látjuk a forrását, egyelőre keressük a partnereket. Továbbá egy 25×25 méteres uszoda kialakítása is tervben van, de először látnunk kell az üzemeltetési költség fedezetét. Most az úszók is kijárnak részben a Tüskébe, részben meg a MOM Parkba. A nagy álom továbbra is az, hogy befejeződik a harmadik ütem, kollégiummal, fedett pályás atlétikával, minden sportágnak külön teremmel, és így lehetne nemzetközi szinten is versenyképes sportcampusunk. Ennek jelenleg kisebb a gazdasági realitása, ezért döntöttünk úgy, hogy saját erőből nekiállunk a kisebb felújításnak.

HVG: Májusban a Magyar Diáksport Szövetséggel is kötöttek megállapodást. Milyen területen működnek együtt, illetve miért fontos ez az egyetemnek?

S. T.: A megállapodás elsősorban a tanárképzéshez és a mindennapos testnevelés kérdéséhez kötődik. Alapvetően szerintem világszenzáció az az elképzelés, amit Magyarország már több mint egy évtizede bevezettünk, de valljuk be, hogy nem annyira eredményes, mint vártuk, ezért nagyon intenzív gondolkodás kezdődött el a testnevelés átalakításáról. A TF mindenkori rektora vezeti a sportképzéssel foglalkozó egyetemeket tömörítő Testnevelési és Sporttudományi Szakkollégiumot. Közösen készítettünk egy javaslatcsomagot, amibe partnerként bevontuk a Magyar Diáksport Szövetséget is. Korábban a két szervezet között nem volt tökéletes az összhang, de mára kialakult a szakmai egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a testnevelés tartalmi és módszertani megújítása milyen irányban haladjon.

HVG: Azóta átalakulóban van a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabályozás, már csak az élsportolók válthatnak ki két tanórát. Ez a szigorítás befolyásolja az egyetemet?