A magyar gazdaság egyszer már nagyon lemaradt a Nyugattól egy világjárvány miatt

Ha Nyugaton kevés a munkaerő, akkor jobban megfizetik, ha Keleten, akkor jobban kizsákmányolják. Hát igen, errefelé ez már régóta így van, mondhatnánk. De mennyire!

Habár 1346-ban még csak kis különbségek voltak Nyugat- és Kelet-Európa politikai és gazdasági intézményrendszere között, 1600-ban már egy világ választotta el azokat egymástól

– olvasható két amerikai közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson 2012-es (magyarul 2013-ban megjelent) könyvében, amelynek címe: Miért buknak el nemzetek? (Alcíme és témája pedig: A hatalom, a jólét és a szegénység eredete.)

A könyv arról is szól, hogy történelmi véletlenek pár száz év távlatában nagy különbségeket okozhatnak, és ezek a különbségek makacsul tovább élnek. A gazdag példatár egyik esete a nagy európai pestisjárvány az 1340-es években (amelyhez Boccaccio Dekameronja is kötődik). A tömeges halálozás miatt munkaerőhiány állt elő. Angliában és több más nyugat-európai országban ez ahhoz vezetett, hogy a parasztok – illetve általában a dolgozók – magasabb béreket, több jogot vívhattak ki maguknak.