Már fővárosi szintre drágultak a debreceni panellakások
A felújított panellakások négyzetméterára már elérte az 1 millió forintot, az átlagár pedig 750 ezer forintnál hasít.
A felújított panellakások négyzetméterára már elérte az 1 millió forintot, az átlagár pedig 750 ezer forintnál hasít.
Évtizedes problémát jelentenek az egyre rosszabb állapotú belvárosi épületek. A napokban egy erkély szakadt le, de szinte minden hónapra jutnak hasonló hírek kisebb-nagyobb vakolatomlásokról, erkélyleszakadásról, korlátkiszakadásról. A felelősség elvileg a tulajdonosoké, de sem rendszerszintű hatósági szigor, sem pénz nincs arra, hogy felújítsák a rossz állapotú házakat.
Személyes indíttatásból készült Somorjai Balázs Panelvilág című fotósorozata: ő maga is az egyik hatodik volt. A képei különös, szerethető sokféleséget mutatnak be, ahogyan a panellakókat a kívülről talán egyforma, de belülről nagyon is személyre szabott otthonaikban ábrázolja. Mindannyian a saját arcukra formálták a környezetüket, még ha ebben a nagyléptékű, monoton szürkeségben is élnek.
Egy átlagos pesti panellakás hitelből történő megvásárlásához jelenleg legalább 580 000 forint nettó igazolt jövedelem szükséges akkor, ha csak a minimális (30%) önerő áll rendelkezésre a vásárláshoz – derül ki a Bankmonitor szakértőinek friss számításaiból. Ez azonban szinte semmi ahhoz képest, hogy egy budai, átlagos árú tégla építésű ingatlan esetében 1,3 millió forint ugyanez. Vidéken némileg alacsonyabb a jövedelem elvárás: itt az épület típusától és elhelyezkedésétől függően 434 000 – 520 000 forint a jövedelem alsó határa.
Van olyan kerület, ahol 36 százalékkal nőtt meg a lakások négyzetméterára.
Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
A tavalyihoz képest 19-38 százalékponttal emelkedtek az árak az idei első félévben.
A városi lakosság jelentős része lakott már több-kevesebb ideig lakótelepeken, de legalábbis mindenkinek van minimum egy olyan ismerőse, aki élt már panelban. Véleménye is van mindenkinek a panelról, azonban a közhiedelemmel ellentétben a szociológiai kutatások kedvezőbb képet mutatnak a megítélésükről. A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 2019-es PANEL kiállítása a régió városképi arculatát máig meghatározó panel technológiával épült lakótelepeit kutatta, többek között azt a kérdést feszegetve, hogy létezik-e panelidentitás? A kiállítás kurátorával, Süli-Zakar Szabolccsal beszélgettünk.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
Elsősorban a fiatalok és a nyugdíjasok körében növekszik az igény a panellakásokra, de a befektetők is szívesen választják a lakótelepi ingatlanokat. A felújított épületekben napok alatt kelnek el a lakások és elég magas a lakók fluktuációja is. A drágulás és az újabb lakások problémái miatt egyre kevésbé hangzik pejoratívan a lakótelepi élet, ami a lakhatási válságon is segít valamennyit.
A Duna House elemzése szerint idén akár 150-160 ezer lakás is tulajdonost cserélhet az ingatlanpiacon.
Míg egy éve a 20–30 milliós lakásokat keresték a vevők a fővárosban, most már a 30–50 millió közöttieket.