A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy <strong>folyamatos</strong> az olvadás Grönlandon.
Az A23a kódjelű jéghegy valamivel nagyobb Vas vármegyénél, és a tudósok úgy vélik, virágzó ökoszisztémát hozhat létre a vizekben. Az elmúlt években csak körbe–körbe forgott, amiből most tudott kiszabadulni.
Dán kutatók szerint példátlan hatása lett a globális felmelegedésnek Grönland keleti részén, ahol egy olvadó gleccser miatt roppant meg és omlott össze egy hegycsúcs. A hatását az egész világon érezni lehetett.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
A kutatók úgy számoltak, hogy az A23a jelű jéghegy olvadása felgyorsul, mert a világ legerősebb óceáni áramlata melegebb vizek felé viszi el. Ehhez képest úgy tűnik, csak egyféle mozgást végez.
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
Felgyorsult az alaszkai jég olvadása, és a folyamat hamarabb válhat visszafordíthatatlanná, mint azt korábban gondolták – erre jutott egy frissen publikált tanulmány.
Hamarosan bejelenthetik a kutatók az A83 nevű jéghegy megszületését, miután egy 380 négyzetkilométeres darab szakadt ki az Antarktiszból.
Amerikai kutatók műholdas adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy a meleg tengervíz megreked az Antarktisznál található végítélet napi gleccser alatt, ami katalizálja az olvadását.
Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók, amikor az északi-sarki tengeri jéggel kapcsolatban végeztek friss számításokat.
Máskor hónapok vagy évek kellenek ahhoz, hogy egy jégtáblán egy 10,5 km hosszú repedés keletkezzen. Egy most bemutatott esetben ehhez 5 perc is elég volt.