Rövid távon felviszik az olajárakat a Trump által bejelentett vámok. Hosszabb távon azonban csökkenés jöhet, mert a vámháború taccsra teszi a világgazdaságot. Ha az USA kemény szankciókat vezet be Iránnal és Oroszországgal szemben, akkor nagyon elszállhatnak az olajárak. A forint érdemi erősödésére a vámháború közepette pedig nem érdemes számítani.
A piac már hétfőn elkezdte beárazni, hogy az Egyesült Államok keddtől vámmal sújtja azokat az országokat, ahonnan a legtöbb olajat importálja.
Drágul az olaj, gyenge a forint, ezért drága Magyarországon az üzemanyag. Valószínűbb, hogy Donald Trump szankciós politikája ciklusa elején még Bidenénél is keményebb lesz, a jelenleg 80 dolláros olajár lehet még 90 is.
Az a tapasztalat most, hogy visszafogottabban emelnek.
Október eleje óta a közel-keleti konfliktus eldurvulása miatt rohamosan drágul a nyersolaj, és ezt a benzinkutak árai is követték. A magyar tankolókon tovább sújtja, hogy az olaj-, illetve az olajtermékimport szempontjából meghatározó dollárral és euróval szemben is gyengül a forint. Mi jöhet még a hazai kutakon és pontosan melyek a kockázatok a globális olajkereskedelemben?
A forint gyengélkedik és a közel-keleti helyzet is egyre bizonytalanabb.
Izraelnek és Iránnak sem érdeke, hogy veszélybe sodorják a régió olajexportját, ezért nem valószínű, hogy az 1973-ashoz hasonló olajválsághoz vezetne a háborús konfliktus.
Az iráni elnök helikoptere vasárnap zuhant le, és a világpiac egy pillanatra aggódott: nem lesz-e nagyobb áremelkedés ennek következtében.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
Újra fellángoltak a közel-keleti háborús félelmek, ami sosem tesz jót az olajárnak.
A szakértők inkább azt kérdezik: van olyan tényező, ami nem a drágulás irányába hat?
A forint is gyengült, az olaj ára is nőtt, mindez gyorsan megjelenik a kutakon is.