Az iráni elnök helikoptere vasárnap zuhant le, és a világpiac egy pillanatra aggódott: nem lesz-e nagyobb áremelkedés ennek következtében.
Hétfőn még 84 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára, de azután keddre ez mérséklődött 83,34 dollárra – írja a Reuters. Az arany ára is nőtt – 1,11%-kal –, mert sok befektető attól tartott, hogy Irán elnökének halála turbulenciát okoz a térségben, amely még mindig igen fontos a globális energiapiacon. Szaúd-Arábiában a király gyengélkedik és bár fia, Mohamed bin Szalman kormányoz az ő nevében, de az uralkodó esetleges halála bonyodalmakat okozhat a sivatagi királyságban. Mohamed bin Szalman trónörökös elhalasztotta japán útját, mert édesapja tüdőgyulladást kapott, amely az ő korában végzetessé válhat.
Iránban Ebrahim Raiszi elnök halála eloszlathatott félelmeket is, hiszen őt “Teherán hóhéra” névvel illette az ellenzék, amely attól tartott, hogy ő lesz a vallási vezető, Ali Khamenei utóda. Iránban Khomeini ajatollah volt az első vallási vezető, aki olyan rendszert hozott létre, amelyben a stratégiai döntéseket egyértelműen ő hozta meg. Ali Khamenei örökölte ezt a kulcspozíciót, és idős kora ellenére ma is keményen kézben tartja az országot. Ez most különösen fontos a gázai háború miatt, hiszen a Hamász egyik legfőbb külső támogatója Irán.
Iránt nem köti az OPEC+-egyezmény
Szaúd-Arábia és Oroszország irányításával az OPEC+ úgy döntött, hogy visszafogja termelését annak érdekében, hogy magasan tartsa az olaj árát. Iránra, amelyet amerikai szankciók sújtanak, nem vonatkozik ez az OPEC+-egyezmény, ezért ők fokozták az olajkitermelést. Áprilisban napi 50 ezer hordóval nőtt az olajkitermelés, így elérték a napi 3,3 millió hordós szintet.
Irán legnagyobb vásárlója Kína, amely tavaly 1,3 millió hordó olajat vásárolt naponta, és idén ezt 1,6 millió hordóra emelte. A Kpler energia-szakértője, Matt Stanley arról beszélt az Arabian Gulf Business Insight szakportálnak, hogy az olajár változásának nem sok köze van az iráni elnök halálához, illetve a szaúdi király egészségi állapotához. “Az olajpiac nagyon kiegyensúlyozott, és mindenki azon töpreng, mi lesz akkor, ha az OPEC+ rosszul lőtte be a globális kínálatot, és mit tesz akkor, ha az kisebb lesz a vártnál?”
Természetesen minden olajtermelő államnak más olajár felel meg.
Az Agbi listája szerint a legmagasabb olajárra Algériának és Bahreinnek lenne szüksége ahhoz, hogy pénzügyi egyensúlyt produkáljon: 125 dollár per hordó. Szaúd-Arábiának a 96 dolláros hordónkénti ár lenne ideális, Iránban ez 121 dollár.
Az olajárat meghatározza a várható kereslet is, emiatt a szakértők nemigen várnak változást, miután a Fed alelnöke, Philip Jefferson úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a kamatcsökkentésre még várni kell, mert “egyelőre nem tudni azt, hogy az infláció csökkenése mennyire lesz tartós tendencia az Egyesült Államokban”. Az alacsonyabb kamat dinamikusabb növekedést tenne lehetővé, és emiatt nőhetne az olaj iránti kereslet is.
Az OPEC+ olajminiszterei június elsején találkoznak, hogy megvitassák, hány hordó olajjal kell kevesebbet a felszínre hozniuk ahhoz, hogy magasan tartsák a világpiaci árat. Jelenleg az OPEC+ tagállamok napi 2,2 millió hordóval kevesebb olajat termelnek ki, hogy visszafogják a kínálatot – emlékeztet a Reuters hírügynökség.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.