Kétnapos tanácskozást tartanak kedden és szerdán a NATO-tagállamok külügyminiszterei, ahol várhatóan nem sok szó esik Ukrajnán kívül más témáról. A magyar külügyminiszter hétfői moszkvai tárgyalásai után érkezik Brüsszelbe, ahol az új amerikai elnöki adminisztrációval kapcsolatos várakozások alakítják a hangulatot.
Az ukrán elnök szerint tárgyalásokra lenne szükség, Ukrajna biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága.
Még mindig maradt idő, hogy meggyőzzék a szkeptikus országokat arról arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján, de az is kiderült, hogy ő maga sem tartja ezt valószínűnek.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
Az ukrán elnök szerint a NATO-védernyő megakadályozná Putyint a további terjeszkedésben.
Egy új felmérés szerint az uniós polgárok egyre inkább Amerika-szkeptikusak, és úgy vélik, itt az ideje, hogy az EU saját külpolitikát folytasson, és lazítsa kapcsolatait Washingtonnal.
Az elnök szerint ehhez fejleszteni kell a hadsereget, amelyhez az amerikaiak segítségét kérte.
A német hírszerzőfőnök is arról beszélt, hogy nem zárja ki egy NATO elleni orosz támadás veszélyét a következő években.
Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről. A magyar kormány, amely évek óta a háborús veszélyhelyzet körülményei között irányítja az országot, nem érzi szükségesnek a polgárok tájékoztatását.
A katonai szövetség több ezer katonája és ezer harci járműve vonult fel.
Mivel Oroszország az agresszor, az észak-koreai katonák bevetése akkor is jogsértő, ha védelmi megállapodásra hivatkozva Kurszknál teszik ezt – mondta a HVG-nek Csapó Zsuzsanna nemzetközi jogász.