Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie. Farkas Zoltán és Mudra Márton István cikke.
A következő három évre is mindössze a cégek harmada várja azt, hogy javulni fog a gazdasági helyzet.
Több republikánus vezetésű állam, valamint cégek és vallási csoportok is kifogásolták az amerikai elnök döntését.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
Miközben az európai országokba most kezdett el begyűrűzni a járvány miatti válság, Kína a hivatalos bejelentés szerint szinte már már túl is van a nehezén.
Túl engedékenyek a kkv-k a nemfizető ügyfeleikkel, pedig épp a kis- és középvállalkozások reagálnak érzékenyebben a pénzügyi kockázatokra.
31,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A nagyvállalatok számára felértékelődött a belföldi kereslet fontossága. Ettől a tényezőtől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket, de a kormányzati gazdaságpolitika és a beszállítói árak alakulása is érzékenyen érinti a cég eredményességét. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé hat profitabilitásukra.
Megugrott a hazai nagyvállalatok növekedési kilátásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, köszönhetően annak, hogy árbevételüket, nyereségüket, beruházásaikat és a foglalkoztatottakat illetően is kedvezően látják az idei évet. A gazdasági környezetet azonban rosszabbnak ítélik, mint korábban.
Az uniós támogatáshoz hozzá nem férő nagyvállalatok hóna alá nyúl a kormány, csaknem 20 milliárd forintot szór eléjük, hogy fejlesszenek, teremtsenek munkahelyeket és bővítsék kapacitásaikat.
A kormány egy olyan nagyvállalati támogatási program kidolgozását tervezi, amely érdekeltté teszi a magyarországi nagyvállalatokat a további fejlesztésekben - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az MTI-nek.
Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.