Óriási óceánok boríthatják az Uránusz és a Neptunusz felszínét
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
Megújult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetsebesség-mérő oldala. A szelessav.net frissítése révén már már 10 Gbps feletti sebesség is mérhető. Az oldal az esetleges reklamációban is érdemben tud segíteni.
Már több mint 1000 napja szolgál a Mars felszínén a Perseverance rover, hogy mintákat gyűjtsön a Jezero-kráterben. Ha ezeket egyszer sikerül visszahozni a Földre, akkor végre fény derülhet arra, hogy volt-e valaha élet a vörös bolygó felszínén. A folyamatot az hátráltatja, hogy meghibásodott a jármű legfontosabb műszere.
A Medián 2023. szeptember-októberében végzett mérése több összefüggésben, különféle szempontok szerint is mutatja a Fidesz, az ellenzék, és a Mi Hazánk szavazótáborainak összetételét. Íme az ábrák.
A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága; 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
Első hallásra szokatlan, ám annál érdekesebb dolgot jártak körbe az ELTE kutatói az egyik új tanulmányukban: ez pedig nem más, mint hogy lehetne-e igazságosabb a súlylökés és kalapácsvetés eredményeinek mérése.
A kvantumtechnológiával foglalkozó finn Bluefors olyan mérőműszert épített, amellyel közelebb kerültünk például a kvantumszámítógépek elterjedéséhez.
A digitális kultúra és a történelem is bekerül az országos mérési rendszerbe, szeptemberben már meg is tartják a digitális próbaméréseket.
Az új rekord az 1951-ben, a Somogy megyei Homokszentgyörgy-Mariettapusztán mért 120 millimétert taszította le a trónról.
A NASA mérnökei a Voyager–2 biztonsági rendszere által használt energia egy kis részét átirányították, így az űrszonda mind az öt tudományos műszere működőképes marad 2026-ig.
Egy tudományos „baleset” miatt a kutatók úgy vélik, valóban lepöröghet az ember élete a szeme előtt a halála pillanatában.
Az ipar 4.0 nem egy lehetőség, hanem kulcs a jövőhöz. A digitális gyártásra és folyamattervezési megoldásokra időben áttérő vállalatok őrizhetik meg a versenyképességüket.