Az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának készített jelentés arra mutat rá, hogy az uniós agrártámogatások legnagyobb része a szupergazdagokhoz kerül, miközben gazdák ezrei mennek tönkre Európában.
Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók.
Az Európa-szerte lezajlott tüntetések hoztak némi eredményt a gazdáknak, a tagállamok egyes adminisztratív terhek csökkentéséről döntöttek, volt olyan jogszabály-javaslat, amelyet vissza is vontak, azonban egy már veszni látszó új törvény elfogadásával a zöldek nagy diadalt értek el.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy elfogadta Magyarország tervét a következő hétéves költségvetés közös agrárpolitikájára (KAP) vonatkozóan.
Az uniós költségvetés kiadásainak zömét kitevő közös agrárpolitikának (KAP) része néhány olyan kiadási rendszer, amely különösen ki van téve a csalás kockázatának – erre mutat rá az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentése.
Év közepére kellett volna végezni a tárgyalásokkal, de végül megtalálták a közös hangot. Három téren jönnek lényeges változások, zöldebb és fenntarthatóbb lesz az EU legnagyobb beruházása.
Többek közt a szlovén jogállamisági helyzettel is foglalkozik a strasbourgi Európai Parlament a héten, a fő kérdések inkább mezőgazdasági és külpolitikai jellegűek.
A tárgyalások egy hónap múlva folytatódnak a mezőgazdasági miniszter szerint, aki Frans Timmermanst nevezte meg felelősként a kudarcért.
A 270 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alap pénzei vajon oda jutnak, ahova kellene? Magyarország és Csehország esetében erről egyáltalán nincsenek meggyőződve Brüsszelben, ezért a legkorszerűbb informatika segítségével próbálják meg kideríteni az igazságot – írja a brüsszeli Politico.
Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását, az utolsó egyeztetés két és fél napig tartott. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket. A megvalósítás során azonban nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.