Demeter Szilárd ismét mert nagyot álmodni: a fél éve összevont, hat múzeumból álló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ 2,5-3 milliárd forintot kér fizetésemelésre és 150-200 milliárdot ingatlanfejlesztésre.
Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
Ha komolyan gondolta, ha nem, a hozott hátrányok csökkentésével indokolta a kormány az oktatás központosítását. Az elmúlt bő egy évtized mérlege jól mutatja: épp az ellenkezője történt.
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
A Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója szerint egyáltalán nem biztos, hogy a múlt héten nyilvánosságra került tervezet egyáltalán eljut a kormány asztalára.
A kormány receptje alapján monopolhelyzetbe kerülne a kiválasztott szolgáltató.
Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz, bár a centralizáció célja nem teljesen egyértelmű.
Az újságírói szabadság korlátozásáról, „magasabb szinten” átírt, jóváhagyott hírekről, kerülendő témákról ír a Szabad Európa belső levelek, név nélkül nyilatkozó jelenlegi dolgozók, valamint egy korábbi tudósító beszámolói alapján.
Egyetlen hivatal irányíthatja az átalakítás után az egészségügyi szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését és személyzeti politikáját.
A Központi Nyomozó Főügyészség alá kerülnek a területi ügyészségi szervek, és csak ők foglalkozhatnak mostantól korrupciós ügyekkel is*.
Az év végi rendeletdömping leple alatt több ügynökséget is felállított a kormányfő a féktelen pazarlás megakadályozására, mert a korrupció mértéktelensége már a Fidesz szavazóbázisát is irritálja és erodálja – olvasható a HVG e heti számában.
